Paul Tripp hálaadási elmélkedéseiMinta

Minden egyes Bibliatanulmány-jegyzetünkben ott áll, mégsem élünk úgy, mint akik valóban el is hiszik, amit papírra vetnek. Szavainkból az tűnik ki, hisszük, hogy többről szól az élet, és meg vagyunk győződve arról, van élet az élet után. Azt mondjuk, hiszünk abban, hogy több vár ránk, mint csupán egy rövid földi élet, és hogy földi létünk véget érte után egy másik élet kezdődik. Elméleti hitünknek részét képezi a tény, hogy egy új ég és egy új föld vár ránk, mégis hajlamosak vagyunk életünket aggodalmaskodásban és hajtásban élni, melyek arról tanúskodnak, hogy a gyakorlati hitünknek csakis a jelen számít.

A valódi, hétköznapi probléma a következő: ha a szíveddel nem az eljövendő mennyországra koncentrálsz, azon fogsz fáradozni, hogy erre a szegény, bukott világra varázsolj paradicsomi állapotokat - ez pedig tudod, hogy lehetetlen. A mennyország utáni vágyódás ott lakozik minden ember szíve mélyén. A hasra esett kisgyermek sírása a mennyország után kiált. A játszótéren kiközösített kisiskolás könnyei a mennyország után vágyakoznak. A barátok és család nélkül élő ember magányának fájdalma a mennyország utáni epekedés fájdalma. Egy széthulló házasságban élő pár fájdalma a mennyei paradicsom után kiált. A testében napról-napra elgyengülő idősödő bácsi szomorúsága a mennyország utáni sóhajtozás. Mindannyiunkban ott van ez a vágyakozás és epekedés – bár sokan észre sem vesszük –, hiszen a Teremtőnk helyezte ezt szívünkbe. A Prédikátor könyvének harmadik fejezetében a tizenegyes igevers szerint Isten az örökkévalóságot az ember belsejébe helyezte.* Sírásunk és segélykiáltásaink nem csupán fájdalmunkból, de a bukott világban soha meg nem tapasztalható több és jobb utáni vágyakozásunkból fakadnak.

Ha ezt nem tartod észben, állandóan minden erőddel azon leszel, hogy az adott pillanatot a földön soha meg nem valósítható égi paradicsommá változtasd. A házasságod soha nem válik a remélt mennyországgá. A munkád soha nem vesz fel paradicsomi állapotokat. A baráti kapcsolataid nem elégíthetik meg a szíved mennyország utáni vágyódását. A körülötted élő világ soha nem lesz képes számodra mennyei körülményeket biztosítani. Sem gyermekeid nem fognak mennyei otthont teremteni neked, de még a gyülekezeted vagy közösséged sem fogja soha megütni a mennyei mércét. Ha Isten gyermeke vagy, a mennyországnak, azaz Isten paradicsomának ígérete már a tiéd, de nem itt és nem most. Minden, számodra most csalódást okozó dolog, egyrészt emlékeztető arra nézve, hogy az élet többről szól, másrészt célja benned felébreszteni az eljövendő paradicsom utáni vágyódást. A hervadó virágok, minden eltemetett álmunk, a bennünket olyan könnyen fogva tartó bűn és a minket megtámadó betegségek, mind azt a célt szolgálják, hogy bennünket emlékeztessenek: ez itt nem a paradicsom. Élj reménységgel teljes életet, hiszen a mennyország mindenképpen elérkezik, és ne várd el többé a világtól, hogy paradicsomi állapotokat teremtsen számodra.

* Az eredeti héber szó jelentése: belső, értelem, szív, tudat, akarat. A szó leggyakoribb fordításai: „az emberi értelem elé tárta”, illetve „az ember szívébe helyezte”.