Paul Tripp hálaadási elmélkedéseiMinta

A bűn két nagyon jelentős problémát okoz az életünkben - mindannyiunkéban. Először is, a bűn miatt magunkat helyezzük életünk középpontjába, ami azt jelenti, kizárólag rólunk szól az élet. Ebben az énközpontú világban a vágyaink, a szükségleteink és az érzelmeink hajtanak bennünket, ennek következtében pedig sokkal jobban felfigyelünk arra, ami hiányzik, figyelmen kívül hagyva a sok csodálatos áldást, melyek megadattak nekünk. Ráadásul ez még nem minden: mivel énközpontúak vagyunk, pontversenybe kezdünk, vagyis állandóan összehasonlítjuk a megszerzett tulajdonunk és az elért eredményeink kupacát másokéval. Az ilyen élet elégedetlen és irigy, az irigység pedig mindig önző.

A bűn okozta második probléma hasonlóképpen meghatározó. Eléri, hogy horizontális, azaz vízszintes irányban keressük azokat a dolgokat, amelyeket csak vertikális, azaz függőleges vonalon találhatunk meg, vagyis a teremtett világban keressük az életet, a reményt, a békességet, a nyugalmat, az elégedettséget, az önazonosságot, a jelentőséget, a végcélt, a belső békességet és a folytatáshoz szükséges motivációt. A probléma csupán az, hogy a teremtett világban semmi sem adhatja meg ezeket neked. A teremtett világot nem azért adta Isten, hogy az elégítse meg a szíved vágyait. A teremtett világ egyetlen célja mintegy óriási mutatóujjként figyelmedet arra a Személyre irányítani, aki képes – és egyedül Ő képes – megelégíteni a szíved vágyait. A mai napon is számos olyan ember kelt fel ágyából, aki valamilyen módon a teremtett világtól várja el, hogy legyen a megmentője, vagyis, adja meg neki azt, amit csak Isten képes megadni.

„Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!” (Zsoltár 73:25–26). Ezek egy olyan ember szavai, aki már megismerte a megelégedés titkát. Amikor elégedett vagy Azzal, akitől származik mindened, megtalálva Őbenne az életet, amelyre vágysz, nem fog téged megkötözni az elégedettség utáni mohó kutakodás, amely olyan sok ember életét átszövi és reménytelenné teszi. Bizony igaz a tény, hogy a szíved csak akkor talál igazi nyugalomra, amikor nyugalmát az Istenben találja meg.

Ez a kegyelem egyik legcsodálatosabb gyümölcse: a megelégedett szív, amely gyakrabban dicsőít, mint követel, és gyakrabban örvendezik hálatelten, mint szorong hiányai miatt. A kegyelem, és csakis a kegyelem képes megteremteni számunkra ezt a békességgel telt életet. Nyújtsd hát kezedet ma az Úr felé, hogy tiéd legyen ez a kegyelem!