Látni Istent

Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. Máté 5:8

KEZDÉSKÉPP

Miután orvosi gondatlanság miatt gyermekkorában elvesztette látását, Fanny J. Crosby több mint 9000 dicsőítő éneket komponált, többek között az „Áldott bizonyosság”, „Jézus, tarts a kereszt közelében” és a „Tied vagyok, ó Uram” darabokat. Crosby terjedelmes munkássága a rendkívüli elméjének köszönhető. Az egyik munkatársa, Hugh Main szerint képes volt egyszerre diktálni két éneket, váltogatva a versek sorai között, két titkárnőt is lefoglalva.

Ez azonban missziójának csak egy része volt. Több mint két évtizeden keresztül látogatta a rászorulókat és a társadalom elnyomottait Manhattan missziós központjaiban. Crosby gyakran motiválta hallgatóságát azzal, hogy az élet végéről beszélt, amikor a hívők személyesen találkoznak majd Krisztussal. Az egyház évszázadokon keresztül úgy jellemezte a reménynek ezt a kiteljesedését, hogy boldogító színelátás (1 Korinthus 13:12).

LELKI BETEKINTÉS

Isten megvizsgálja belső meggyőződéseinket, elbírálja indítékainkat és megfigyeli a viselkedésünket, amikor senki más nem lát minket. A szívnek ezen motivációi és szándékai a királyság központját alkotják.

MEGFIGYELÉSEK

A probléma az, hogy az Istent nem ismerő emberek bűnös szíve önmagába fordul és el Istentől. (Szent) Ágoston szerint ez hamissághoz és büszkeséghez vezet, ami további elszigetelődést és konfliktust szül. A szív a probléma gyökere. Még a legalázatosabb és legönzetlenebb cselekedeteink, mint például mások szolgálata és a közjó keresése is elkerülhetetlenül a büszkeség potenciális forrásaivá válnak. Tettetett erkölcsösségünk gyakran titkos bűnt rejteget.

Istenhez beszélve Ágoston így szól: „Magad számára teremtettél minket, és szívünk nem lel nyugalmat, míg meg nem pihen benned.” A „szívünk” kifejezéssel azt sugallja, hogy az emberiség egy közös szíven és ebből kifolyólag közös szükségleten osztozik, ami pedig a bennünk lakozó üresség betöltése Isten megtisztító jelenléte által. Pontosan ezt éri el a Szentlélek a Szentíráson keresztül: egy olyan átformálódást, ami megtöri végső öntudatlanságunkat.

Ez a megtapasztalás, amikor vakokból lelki látókká válunk, a megváltáshoz vezető út. Ágoston így prédikált hippóbeli gyülekezetéhez: „Egész életünk lényege, hogy helyreállítsuk szívünk látásának egészségét, ami által Isten láthatóvá válik.” Ez a látás túlmutat a fizikai látáson. Ez Isten látásmódja.

ALKALMAZÁS

Ez a boldogmondás kegyesen emlékeztet minket arra, hogy amire a szemünkkel figyelünk, az elválaszthatatlanul összefonódik azzal, ami a szívünknek fontos. A tisztátalanság és Isten látásmódja nem férnek össze. Mi, akik megláttuk Őt, aki a mi megigazulásunkra érkezett, nem azért váltattunk meg, hogy tovább éljük erkölcstelen életünket. Sokkal inkább egy megújult életre menekültünk meg a tisztátalanságtól, (a mi szempontunkból) egy fokozatos és kusza folyamat által, ami egyre nagyobb becsben tartja Krisztust a minket leginkább elbűvölő, hiábavaló dolgok helyett.

Akik a tisztaságra törekszenek, azok Istent keresik, és mint egy szomjazó a sivatagban, mindkettőt megtalálják, és többé soha nem lesznek szomjasak. Hol van a szíved?