Az ember a középső kereszten: Egy 7 napos húsvéti olvasóterv Minta

ISTENI VANDALIZMUS

„Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.” (Lukács 23:44-45)

Jézus szolgálatának előrehaladtával a zsidó vallási vezetők egyik fő aggálya az volt, hogy Jézus – látszólag – azt állította, hogy földig rombolja ezt a templomot, és három nap alatt újra fogja építeni (János 2:19). Valóban, ez volt az egyik legfőbb vád, amit ellene felhoztak (Márk 14:58). Amikor Jézus keresztre volt feszítve, akkor a járókelők kigúnyolták és kinevették, azt kiabálva, „Te, aki lerombolod ezt a templomot és három nap alatt újraépíted, mentsd meg magad!” De Ő továbbra is ott maradt a keresztfán, a sötétségben.

Ezután pedig, a sötétség és a keresztre feszítés körüli felbolydulás kellős közepén, hirtelen valami titokzatos és teljesen váratlan dolog történt: maga Isten szentségtelenítette meg a templomot.

„A templom kárpitja kettéhasadt” – meséli nekünk Lukács. Ez ugyanaz a kárpit volt, ami a templom közepén lógott, hogy jelképesen elállja az utat Isten jelenlétéhez. Ez egy jel volt arra, hogy gyarló emberek nem maradhatnak meg egy térben a szent Istennel. Az Ószövetségben bárki, aki a Szentek Szentjébe a megtisztító rítusok megfigyelése és a szükséges áldozatok elvégzése nélkül lépett be, meghalt (pl. 4Mózes 3:2-4). Most viszont hirtelen, amint Jézus épp a halálán volt, Isten kijelentette, hogy az Isten jelenlétébe való belépéshez szükséges régi papi rítusok eltöröltettek, az emberiség és Teremtője között levő bűn akadálya pedig megsemmisült. Most már nincs szükség arra, hogy távol tartsuk magunkat Istentől. Ehelyett „bízhatunk abban, hogy bemehetünk a szentélybe Jézus Krisztus vére által, azon új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által” (Zsidók 10:19-20).

Az Istenhez való hozzáférésünk nem templomhoz vagy egyházhoz vagy bármi más épülethez kötött, és még emberi pap vagy guru közbenjárása sem szükséges. Nem, 2000 évvel ezelőtt, Isten betört a történelembe, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen önmaga és az emberek között Jézuson keresztül. Most csak „egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Jézus Krisztus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért, tanúbizonyságul a maga idejében” (1Timóteus 2:5-6). A templom kárpitjának kettéhasadása isteni rongálás volt a te javadra! Nem kell többé papoknak és rítusoknak kiszolgáltatva lenned. Ezek mind értelmetlenek. Ehelyett, jöhetsz Istenhez ahogy vagy, bízva az üdvözletben, kegyelemben és segítségben, mindezt Jézusnak köszönhetően.

• Hogyan hív el engem arra Isten, hogy másképp gondolkozzak?
• Hogyan rendezi át a szívem vonzalmait, amiket szeretek?
• Mit kíván tőlem Isten, hogy megtegyek a mai nap folyamán?