Tizenötödik nap

Karácsonykor a jászolban született Kisbabára gondolunk, de a karácsonyra való igény már jóval Előtte megszületett. A karácsony már az Édenkertben elkezdődött, ahol egy kígyó hazudott, egy férfi és egy nő megevett egy gyümölcsöt, Isten pedig megígért valamit.

Ha azonban kicsit mélyebbre ásunk, megláthatjuk, hogy ez a történet még régebbre, a Jó és a Gonosz harcának kezdetéhez nyúlik vissza, amikor is Lucifer, a Menny egyik angyala önmagát becsapva azt gondolta, hogy valahogy túlszárnyalhatja Isten dicsőségét. Isten büntetésül örökre kizárta őt a Mennyből, de ezzel még nem ért véget a történet.

A Teremtés könyvének 3. fejezetében a dicsőségért folytatott küzdelem folytatása tárul elénk. A sátán ugyanazt a gondolatot ültette el Éva fejében, amely az ő Istennel való kapcsolatát is tönkretette: „Olyan leszel, mint Ő.” Egyetlen kérdéssel felborította azt a rendet, amely alapján Isten a Teremtés 1-ben megalkotta a Kertet: „Csakugyan azt mondta Isten, hogy meghaltok, ha esztek arról a fáról?” Azután pedig ezzel a hazugsággal győzködte Évát: „Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten.” Ezzel a sátán tulajdonképpen azt mondta: „Nincs szükséged Istenre. Te lehetsz a saját magad istene.”

És Éváék be is vették a hazugságot.

Így lépett be a bűn az emberi világba. Isten és ember kapcsolata megtört, és Isten minden résztvevőt megátkozott. Először is a sátánt átkozta meg, majd mielőtt kirótta volna Ádám és Éva büntetését, ígéretet tett arra, hogy egy nap Valaki győzelmet arat majd a kígyó felett.

Amikor Isten azt mondta, hogy az asszony utódja és a gonosz utódja között ellenségeskedés fog támadni, kinyilvánította: „Ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.” Ez hadüzenet volt. A megmardosott sarok csak egy kis sérülés, de megtiport fejjel nem lehet életben maradni.”

Bármilyen erőszakosan hangzik is, valójában ez a karácsony ígérete. Krisztus, a mi bajnokunk eljön, és megtiporja az ellenség fejét.

Az Isten és ember közötti kapcsolat az Édenkertben szétbomlott ugyan, de új magként ismét kicsírázott a jászolban, az ég felé tört az érdes kereszten, és élénk szirmokat bontott az üres sírban.

Bár karácsonykor néha kénytelenek vagyunk szembenézni a saját elromlott és nehézkes földi kapcsolatainkkal, az adventi időszak tökéletes arra, hogy felidézzük magunkban, milyen messzire ment Isten azért, hogy helyrehozza a velünk való kapcsolatát. Jézus azért jött a Földre, hogy beteljesítse Isten ígéretét, és hogy visszaszerezze, amit a gonosz ellopott.

Cselekedj! Miközben idén karácsonykor Isten irgalmas természetét vizsgálod, eszedbe jut olyan kapcsolat az életedben, amely kiengesztelődésre és megbocsátásra szorul?