Még merészebben: A tökéletlen emberek vakmerő hiteMinta

6. nap: A meggyógyított asszony

Máté, Márk és Lukács mind beszámolnak egy bizonyos asszonyról, aki Jézusnál kereste a gyógyulást. Az asszony félt megkérni Őt, hogy gyógyítsa meg, így csak ruhája szegélyét érintette meg, bízva benne, hogy Jézus hatalma elég erős hozzá, hogy így is megszabadítsa betegségétől. Képzeld magad az ő helyébe egy percre! Ez az asszony eddigre már tizenkét éve volt beteg. Gondolj egy tizenkétéves ismerősödre – vagy magadra, ha ennyi idős vagy. Tizenkét év az ő egész élete (vagy a tied)! Mindegy, hány éves vagy, tizenkét évig betegnek lenni szörnyen hosszú idő. Az asszony vérzett a betegsége miatt. Orvosilag ez azt jelenti, hogy valószínűleg állandóan fáradt volt, és sokszor képtelen lehetett elvégezni mindennapi feladatait. Zsidóként vallási szempontból pedig „tisztátalannak” számított: a szertartások egy részén tilos volt részt vennie – tizenkét éven keresztül. Képzeld el, milyen kimerült és magányos lehetett! Ráadásul egyetlen orvos sem tudott segíteni rajta, neki pedig eddigre már nem maradt pénze, hogy tovább próbálkozzon. És egyáltalán mit tehetett volna még?

Aztán egyszercsak Jézus sétált keresztül a városon, miután egy fontos, gazdag ember megkérte, hogy menjen el a házába, és gyógyítsa meg a lányát. Az asszony nyilvánvalóan hallott már Jézusról és arról, hogy mire képes, hiszen azt remélte, hogy ha megérinti a köntösét, meggyógyul. Akár azért döntött így, hogy ne zavarja Jézust, akár azért, mert szégyellt volna segítséget kérni tőle (vagy mindkettő), az asszony rászánta magát – és sikerült! Az asszony megdöbbent, és úgy tűnik, nem akarta, hogy észrevegyék, de Jézus félbehagyta, amit éppen csinált, hogy közvetlenül vele beszéljen.

Képzeld el ezt a pillanatot! Megpróbálsz észrevétlen maradni, megkapod, amiért jöttél, és akkor Jézus megállítja a tömeget, és megkérdezi: „Ki érintett meg engem?”. Ha elfutsz, talán egyből rájönnek. Ha körbenézel, mintha nem te lettél volna, Ő úgyis tudni fogja, és ezzel csak rontasz a helyzeten – biztosan megszólnak, hogy miért nem feleltél. Az asszony úgy döntött, egyszerűen beismeri, és szemét lesütve bevallotta, hogy ő volt az – mindenki füle hallatára. Azok számára, akiknek már volt alkalmuk olvasni a Bibliát, és tudják már, hogyan bánt Jézus az emberekkel, nem meglepő az Ő kedves válasza, de az asszony és a körülötte lévők számára valószínűleg az volt. Jézus időt szakított rá, miközben siettették, hogy valaki máson segítsen: megszólította az asszonyt, megdicsérve őt a hitéért. Jézus azt mondta, a hite gyógyította meg őt. Hogy a hite? Hiszen annyira névtelen és észrevétlen akart lenni, amennyire csak lehet! Nem akart feltűnést kelteni, és lehet, hogy kétségbeesett volt; valószínűleg nem érezte magát méltónak, hogy segítséget kérjen. De végül minden bátorságát összeszedve mégis Jézushoz lépett, és ez elég is volt. Jézus nem az embertársainkéhoz képest vár tőlünk nagy hitet; csak arra kér, hogy forduljunk Hozzá mindazzal a hittel, amivel rendelkezünk. Már ez is nagy merészséget igényel, de biztos lehetsz benne, hogy a továbbiakról már Ő gondoskodik!

Gondolatindító/megvitatandó kérdések:

1. Van az életednek olyan területe, ahol azért nem mersz bátor lenni, mert úgy érzed, nem vagy elég jó?

2. Tapasztaltál már olyat, hogy Jézus vett valamit, amiről azt gondoltad, semmire sem jó, és valami csodálatosat cselekedett vele? Meséld el vagy oszd meg!

3. Mi az, amiről úgy gondolod, hogy Jézus elé kellene vinned, még ha félsz is tőle?