Jöjjön el a Te országodMinta

IMÁDSÁG:

Istenem, Te szerető atya vagy. Köszönöm, hogy mialatt bízni tanulok benned, Te türelmes vagy velem.

OLVASMÁNY:

Tudtad, hogy a növekedésnek ára van? Mielőtt továbbhaladhatnánk a növekedésünk útján, megannyiszor szükségünk van arra, hogy felismerjük, hogy mit fogunk elveszíteni. Hiszed vagy sem, de az egyik oka annak, amiért nem haladunk a növekedésben az az, hogy túl jó dolgunk van abban az állapotban, amiben éppen vagyunk – élvezzük a kényelmet, a biztonságot, az irányítás látszatát, és még számtalan dolgot.

Pál arról beszél nekünk a Galata 4:6-8-ban, hogy szolgává tesz bennünket az, amikor az életünket rossz dolgok köré építjük. Ez egy igen erős kijelentés, de Pál itt egy kulcsfontosságú dolgot tesz. Pál Izrael történelmének arra a részére utal, amikor épphogy kiszabadultak az egyiptomi szolgaságból. Isten felemelte Mózest és nagy csodákat hajtott végre, hogy kivezesse az izraelitákat a rabságból, akik ezután dicsőítették az Istent a szabadságukért, de nem sokkal ezután panaszkodni kezdtek és vágyódtak az egyiptomi javak és kényelem után. Még az is felmerült közöttük, hogy esetleg visszamennek! El tudod képzelni azt, hogy honvágyad legyen egy olyan hely után, ahol rabszolga voltál?

Őrültségnek hangozhat, de Pár szerint ez az érzet sokkal ismerősebb lehet a számunkra, mint azt mi gondolnánk. Rabja vagy ugyanis annak a dolognak, ami nélkül aligha tudod elképzelni az életed. Feladtad a szabadságodat; megkötöz téged. Ez lehet egy tárgyad, egy kapcsolatod, egy titulusod, vagy épp a megbecsültséged.

Ezek a láncok leszakadtak rólunk, és egy új út adatik elénk a szabadságunkra, mivel Jézusban új identitást kaptunk, s bár ez világosnak és egyszerűnek hat, a gyakorlatban mégsem ilyen könnyű ezen az úton járni. Egy dolog kikerülni a szolgaságból, de egészen más az, amikor a szolgaságnak kell belőled kikerülnie.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatosan visszatérjünk ahhoz, ami látszólag kényelmet és biztonságot ad, s közben hátat fordítsunk az Istentől rendelt megszentelődés és szabaddá válás útjának.

Viszont van jó hír is ma a számodra! Isten egy szerető atya!

Képzelj el egy apát, amint a kisgyermekére figyel, aki éppen készül megtenni az első bizonytalan lépéseit. Hogy érzi magát az apuka? Hogy viselkedik? Türelmetlen és feszült amiatt, hogy a gyermeke nem ment tovább? Haragjában majd’ felrobban, amikor a gyermek térdei ingataggá válnak és elesik? Azt gondolod, hogy rettentő csalódottságában azt kiáltaná, hogy „Miért nem sétálsz már?! Nézz a bátyádra! Ő már a ház körül futkorászik! Te miért nem tudsz ilyen lenni?!”

Kizárt dolog! Sosem várnál az apukától ilyen reakciót. Miért nem? Mert egy szerető apa attól függetlenül örül a kezdeti lépéseknek, hogy azok milyen kicsik is valójában. Tudja, hogy azok a lépések a felnőtté válás kezdetét jelentik. Türelmes és minden sikernek örül, függetlenül attól, hogy milyen tiszavirág életű is az.

A mennyei Atyád hasonló módon vágyik látni azt, hogy a lelki életedben előrébb haladj. Szeret téged, és minden kis lépésnek örül.

ELMÉLKEDÉS:

Íme két kérdés, amin ma elmélkedhetsz. Mit kapok attól az állapottól, ahol most éppen tartok? Van bármi, amit túlságosan félek feladni?

A válaszadásod során kérd Isten irgalmát és erejét, hogy erősítsen meg téged abban, hogy ma megtedd a bizalom felé az első apró lépéseket. Ezután fordíts időt arra, hogy megköszönd az Istennek az ő türelmét és bocsánatát, amivel hozzád fordul minden egyes alkalommal, amikor te visszabukdácsolsz az óemberi életed bűneibe.