Az advent testtartása: Napi karácsonyi áhítatMinta

Az imádság sokak számára rejtély.

Sokak számára küzdelmes is lehet, különösen ebben a felgyorsult, hajszolt világban. Az Istennel folytatott csendes beszélgetések ritkák, és ha mégis sikerül rá időt szakítani, lehetetlennek tűnik, hogy odafigyeljünk, miközben gondolatok özöne fut át folyamatosan az elménken.

Próbáld meg most lecsendesíteni az elméd! Hány dolog zsong jelenleg az életed hátterében?

Az imádság igen fontos a spirituális fejlődésünk szempontjából.

Nem arról szól, hogy a megfelelő dolgokat mondjuk ki, vagy egy gyönyörű, tökéletesen megszerkesztett szóláncot alkotunk. Az imádság azt jelenti, hogy energiát fektetünk az Istennel való kapcsolatunkba, és engedjük, hogy formáljon minket.

Ha engedjük, hogy szokássá váljon, képes lehet kevésbé űzött, összeszedettebb emberré formálni minket. Olyanokká, akik sosem veszik le Krisztusról a szemüket.

Imádkozzunk!

Jézus, megvallom, hogy gyakran túl sok minden történik körülöttem, ami elvonja a figyelmem arról a bővelkedő életről, amit nekem és minden gyermekednek kínálsz. Ebben az adventben vezess engem a születésed és az első karácsony egyszerűségre! Adj látást arra, hogy min tudnék egyszerűsíteni az életemben, hogy szándékosan rád szegezzem a szemem, és mindarra, amit nekem kínálsz!

Jézus, szeretném a napkeleti bölcsek testtartását felvenni. Azt akarom, hogy a szívem nyitott legyen előtted. Dicsérni akarlak, mert jó vagy, és amiért kisbabaként eljöttél, hogy közöttünk élj, és megmutasd a Szeretetet. A tőlem telhető legjobbat akarom Neked adni, és nyitott akarok lenni azokra az új utakra, amiken vezetsz.

Köszönöm a karácsonyi időszakot, és azt, ahogyan arra emlékeztet, hogy ne siessek, és csak rád nézzek, Jézus.

Ámen.