Az advent testtartása: Napi karácsonyi áhítatMinta

Vannak olyan időszakok, amikor nem találjuk sem a békét, sem a fényt a világban. Úgy érezzük, mindjárt átszakad a gát. Egyszerűen minden fáj, és nem is értjük, miért.

Ilyenkor a környezetünkben keresünk gyógyírt vagy legalábbis magyarázatot a megtörtségre, amelyet érzünk. A kérdéseket elhessegetjük magunktól, mert félünk, hogy nem találunk rá a válaszra, de ez sem elég. Semmi nem enyhíti a keserűséget.

Dávid, a zsoltárok írója gyakran érezhetett hasonlóképp. A Zsoltárok 3-ban arról számol be, hogy ellenségei körbevették, és megpróbálják meggyőzni, hogy Istene cserben hagyta őt – de Dávidot nem tévesztik meg a hazugságok:

„De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem.” – Zsoltárok 3:4

Dávid bizonyossága egy értékes tényre mutat rá Istennel kapcsolatban. Ő Emmánuel, Isten, aki velünk van!

Az Isten, aki velünk van bánatunk, fájdalmaink és kétségeink közepette.

Az Isten, aki velünk van, amikor képtelenek vagyunk dicsőítő dalokat énekelni.

Az Isten, aki velünk van, amikor elviselhetetlen a fájdalom és nincs semmink, amit másoknak adhatnánk.

Karácsonyt nem a fájdalmaink és sérelmeink ellenére ünnepeljük meg idén, hanem pont ezek miatt, azért, mert a mi Istenünk ismeri a fájdalmat, mert azért jött, hogy gyógyítson, és mert arra hív minket, hogy terhünket és fájdalmunkat helyezzük az Ő lába elé.

A brazíliai Kauany nagy példaképünk lehet azáltal, ahogy küzdelmei közepette is mindig egyedül Krisztusra emeli a tekintetét. Hétéves korában Kauany orvosai rákos cisztákat fedeztek fel a lány testében, és évekig újabbak és újabbak jelentek meg a petefészkében, a gerincében, a tüdejében és a mellkasában. Bár az egész világ összeomlani látszott körülötte, Kauany egyedül Krisztusra figyelt.

„Valóban nem értettem, Isten miért engedte, hogy megbetegedjek” – mondta Kauany. „De tudtam, hogy Ő jó, és hittem, hogy a segítségével jó életem lehet, akármennyi évem is van hátra.”

Az évek jöttek és mentek, de családja és környezte támogatásával Kauany a kezelések hullámvölgyei alatt is mindig emelt fővel nézett a jövő elébe. 2018-ban aztán az egész élete megváltozott: az orvosok megállapították, hogy legyőzte a rákot!

Bármilyen nehézségek vesznek is körül minket, tekintetünket fordítsuk felfelé, Istenünk felé! Az Ő hűsége végtelen, és segít megküzdeni félelmeinkkel és többet elérni az életben, mint mi valaha is el tudnánk képzelni.

Imádkozz:

Jézusom, a nehéz körülmények fájdalma és az engem körülvevő világ súlya néha megvakítanak az igazságra. Van, hogy nehéz felemelnem a tekintetemet, hogy a Te arcodra nézzek, és ne a környezetem zűrzavarára koncentráljak. Emlékeztess rá, hogy Te mindig ott vagy velem, hogy segíts! Imádkozom Hozzád, hogy minden nap az eszembe idézd, hogy a Te igád könnyű és a Te terhed édes!

Ámen.