Az advent testtartása: Napi karácsonyi áhítatMinta

Lehetünk őszinték? Néha sokkal könnyebb és vonzóbb csak magunkra gondolni.

Ezt kényelmetlen beismerni, de amikor igazán őszinték vagyunk, látjuk, hogy inkább magunkkal törődünk, és próbáljuk úgy igazgatni az életünket, hogy az nekünk legyen kényelmes.

Olyan könnyű a saját családunknak, a saját prioritásainknak és a saját terveinknek kerülni a világunk középpontjába.

Ez nem egy adventi áhítatba illő meleg és jóleső gondolat, igaz?

A karácsony azonban egy nagyon jó alkalom arra, hogy ránézzünk: hogyan állunk az alázattal és a önátadással? A Krisztus testet öltéséről – ami az alázat és megadás első számú példája – való elmélkedés arra hív minket, hogy krisztusi gondolkodásunk legyen. Krisztusnak Isten lévén minden oka meglett volna, hogy úrként hatalma legyen rajtunk, de Ő inkább az alázatot, szolgaságot és az emberséget választotta.

Pál, a Filippibeliekhez írt levél szerzője nagy figyelmet fordít Krisztus példájára az alázatban.

Ő isteni természetű, de a testet választja.

Tökéletes, bensőséges kapcsolatban van a Szentháromsággal, de egy földi családot választ.

Ő maga Isten, de úgy dönt, hogy a megtört teremtettségbe lép be, hogy velünk legyen, és mindent újjá tegyen.

Ez az időszak a nagylelkűségre hív minket, ezért fontos, hogy alázattal, az Urunk előtt meghajtott térdeinken lépjünk be a világunk megtörtségébe, hogy reményt, megváltást, helyreállítást és szeretetet hozzunk.

Nagyon szép példája ennek az alázatnak egy thaiföldi gyülekezet, amit a Compassion plántált egy fájdalommal teli város közepén. Mae Sot a világ egy gyönyörű része, ami hátborzongató titkot őriz. Itt sok gyermek rabszolga, borzalmas körülmények között dolgoztatják őket, akaratuk ellenére.

A gyülekezet szándékosan költözött ebbe a városba, hogy reménysugár lehessen. A tagok szenvedélyesen védik a közösséghez tartozó gyermekeket. Gyermek- és ifjúsági programokat szerveznek, amiken keresztül kiutat mutatnak a kizsákmányolásból.

Az ő meghajtott térdű, önátadó, Krisztushoz hasonló testetöltésük a közösségünkben arra buzdíthat minket is, hogy ezt a testtartást vegyük fel, ahogy közeleg a karácsony.

Imádkozz:

Uram, megvallom, hogy időnként az énközpontúság a könnyebb választás, és túl sokszor választom ezt. Sajnálom. Segíts, hogy a megadást válasszam! Szeretném a trónodat, ami régen egy szerény jászol volt, a térdeimen megközelíteni, azzal az alázattal, amit a testet öltésedben te adtál elénk példaképpen.

Ez az alázatos önmegadás hadd vezessen változáshoz, nem csak az én életemben, de a közösségemében is!

Ámen.