Az ígéret fia, Jézus előképe

Szerző: Danny Saavedra  

„Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam.” — 1Mózes 22:8

Kértek már arra, hogy valamilyen őrült dolgot tegyél; valami annyira esztelent, amiről soha nem gondoltad, hogy valaha meg kell tenned? Ha igen, akkor nem vagy egyedül. Mózes első könyvének huszonkettedik fejezetében Isten egy furcsa parancsot adott Ábrahámnak. 

Isten arra kérte Ábrahámot, hogy áldozza fel a fiát. Várjunk csak, mi van? Úgy érted az ígéret fiát? Azt, akitől egy nagy nemzet kellene származzon majd? Igen, pont őt. Isten azt mondta, „Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot . . . és áldozd fel ott égőáldozatul . . .” (1Mózes 22:2) 

Ez biztosan egy szívfacsaró, leírhatatlanul fájdalmas dolog volt Ábrahám számára. El tudod képzelni, hogy azt kell odaadnod áldozatul, amit a legkedvesebbnek tartasz? Engedelmes lennél, mint Noé, vagy elfutnál az ellenkező irányba, mint Jónás? Gondolj bele, hogy Isten kérése mennyire logikátlannak és esztelennek tűnhetett. Izsák volt Ábrahám szeretett fia, és az Istennel való szövetségének jövője függött tőle. Izsák egy csoda volt, Isten ajándéka, akit Ábrahám és Sára hitükre válaszként kaptak Istentől. 

Ábrahám meghallotta Istent, és azonnal hitből engedelmeskedett neki. Az életünk során néha szembesülünk egy-egy lehetetlennek tűnő, nehéz döntéssel . . . döntéssel, amelyet talán nem értünk. Amikor azonban megértjük Isten jellemét, amikor megértjük irántunk való szeretetét, amikor ráeszmélünk, hogy az Ő akarata mindig a mi javunkat és az Ő dicsőségét szolgálja, akkor hűen tudunk engedelmeskedni Neki, mert tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott (Róma 8:28).

Tudod, Ábrahám tudta, hogy Isten akarata soha nem ellenkezik az Ő ígéretével, ezért ez a hűséges édesapa ragaszkodott az ígérethez, amely azt mondta, „Izsákot fogják a te utódodnak nevezni” (1Mózes 21:12). Ábrahám hitte, hogy ha Isten hagyja is, hogy feláldozza a fiát, akkor is fel tudja támasztani a halálból (Zsidók 11:17–19). Ebben láthatjuk meg a hit igazi természetét. A hit nem vár magyarázatot, hanem megnyugszik az ígéretekben. Ezért mondta Ábrahám azt szolgáinak, hogy „imádkozunk, és utána visszatérünk hozzátok” (1Mózes 22:5, kiemelés a szerzőtől), és ezért mondta a fiának, hogy „Isten maga fog gondoskodni az áldozati bárányról . . .” (1Mózes 22:8, egyszerű fordítás, kiemelés a szerzőtől).

Gyakran elkerüli figyelmünket ebben a történetben Izsák hite és engedelmessége. Általában Izsákot kisgyermekként, kicsi fiúként látjuk magunk előtt a történetben. A legtöbb bibliakutató úgy gondolja, hogy 18 és 33 év közötti lehetett — végül is elég nagynak és erősnek kellett lennie az égőáldozathoz szükséges összes fa cipeléséhez. 

Milyen bámulatos párhuzamot láthatunk itt, Izsák történetében, Isten azon tervével, hogy a megváltás Jézus, az Isten Báránya által érkezik, aki azért jött, hogy elhordozza a világ bűneit. A legtöbb bibliakutató úgy gondolja, hogy Izsák tudta, mi történik. Cipelte a saját áldozatához való fát, és csöndben maradt, miközben apja az oltárra helyezte. Egyáltalán nem ellenkezett, amikor Ábrahám felemelte a kést. Kész volt átadni magát apjának . . . pont úgy, mint Jézus! James E. Goodman úgy mutatja be Izsákot, mint aki „tudta és vállalta, csendben, ha nem éppen teljesen némán, és mindenek felett szenvedés nélkül.” Alexandriai Kelemen azt írta, hogy „Ő (Jézus) Izsák... mert Krisztusként, Isten fiaként ő volt Ábrahám fia, és Úrként ő volt az áldozat.” 

Végül Isten megállította Ábrahám kezét, és gondoskodott egy másik áldozatról. „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az Úr gondoskodik. Ma ezt mondják: Az Úr hegyén a gondviselés.” (1Mózes 22:14) A karácsony annak a pillanatnak az ünnepe, amikor Isten gondoskodott a Bárányról! 

Az Úr egy látszólag őrült dolgot kér tőled ma? Azt kéri tőled, hogy olyasmit tegyél, amit nem értesz, valamit, ami meghaladja az emberi értelem határait? Talán arra hív, hogy költözz egy másik városba vagy országba, válts munkahelyet, vagy indíts el egy bibliatanulmányozó csoportot az otthonodban vagy a munkahelyeden. Talán arra vezet, hogy mondd el az evangéliumot a szomszédodnak, az osztálytársadnak vagy a munkatársadnak. Vegyél példát Ábrahámról és becsüld meg az elhívásodat! Amikor kilépsz hitben és engedelmességben, az Úr hűségesen megáld, végigvisz, és valami igazán csodás dolgot tesz benned és általad!