Saŋ 1
1
A gubaarhu M’ayéjuhne Gúloku Díino
1Me mo bim n’ídekireh ba balóku M'ayéjuhne Gúloku Díino. M'ayéjuhne Gúloku Díino, úmár ummo bim ingi Díino káriman fam. Faka úmár agune Díino fankánam. 2Úmár aguyguy káriman fam ingi Díino, fo Díino atoŋne kayabhu duniyaŋo guliguliiho. 3Hoŋon hoŋon ho Díino ayabne, úmár ummo na. Yikireŋ ho Díino ayab ni úmár tohároŋ. 4Kanjébo mees imbi úmár gafúruntne ki kanjébo kámár atohundutor mintor jiyaaŋo. 5Jiyaaŋo jímár gawúnnohne gumurulo, te gumurulo gúmár gara apireneh gufaŋununku jiyaaŋo.
6Angu ayikyik údiigeen úduk mu Díino abúuñor m'aretuh Yaya. 7Úmár Yaya, ajellihinne jiyaaŋo j'ílobne ki ki jamaŋo nip ampiren anfiyum. Aséediyaseediya ki jamaŋo nip ampiren anfiyum jiyaaŋo jímár a gubaarhu h’alóbohne. 8Yaya faŋo guyroŋ jiyaaŋo. Úmár afútfut k'aguy séed n'atéekinkinehne jamaŋo nip a gubaarhu jiyaaŋo jímár. 9Jiyaaŋo jímár, jímár agune ji marigeno, j'adékirne a duniyaŋo inno ba buyaaŋurindiku jamaŋo nip.
10M'ayéjuhne Gúloku Díino aguyguy a duniyaŋo káriman fam, kanda haman maŋ nim jamanku duniyaŋo yitárom. Agida úmár ingi Díino anyabne honjoroŋo nip. 11Adékridek ba a didiirahánam di Israyel, kanda haani jamankánam faŋo lahudom. 12Haman maŋ nim, índukoŋo anlahuremlahur k’anfak anfiyumem. Kanda m’anlahuremne nip, úmár anéereeniŋneer binaal k’anguy imberenku Díino. 13Te imberenku Díino, immereŋ bosaaraŋaŋ iniman ni jamaŋo ambosaane. Bosaaraŋaŋ a básunku uraagofo. Bosaaraŋaŋ maŋ ni índiigeeno antíbehne buboshu jaraaho. Jaraku Díino, jámár ambosaabos maro Díino alahne bukankánin imberenkinem.
14Angu, M'ayéjuhne Gúloku Díino abosaabos adék aguy uraagof imbi mint. A binaanam ífegmiŋfeg bafuku Báábám b'ayikne ni úmár agune úbárám úmánduko. Mint ñantaalibehinem ífegmiŋfeg maro gabonkerumebonkerum. Gayaafuŋayaafuŋ. Gajellihinejellihin mintor marigeno imbi Díino. Jikoŋo ámáráŋ nip arumunrumun tip a binaanam.
15Fo M'ayéjuhne Gúloku Díino apúturne a duniyaŋo inno, údiigeeno m’ayéjuhne Yaya afúror k’alób kabaŋ, ayéjeh jamaŋo:
- Ninkinan! Ningeŋ baŋ! F’éyejerne ayikhineh m'adékekinehne a duniyaŋo inno, te afankunum, a gubaarhu úmár gílobumohne. Angu, aji úfegi n’íyejne afankunum, maro úmár aguyguy bim káriman faliiho, ni me fanti bibosaa sah!
Nim Yaya aséediyane a nintiku M'ayéjuhne Gúloku Díino.
16Angu, n'ayikne bankabaŋo dáde akankaan bajóon balabahi a binentor, ba yikireŋ k'amuk. 17Fégeŋ baŋ, Díino anéneer mint Luwaŋankánam a gubaarhu Musa. Kanda imbi Yensa, Umaasaŋo mu Díino Acaabenne, gafaŋumne n'ajellihin mintor marigeno ingi bankabaŋo b’ayikne a binentor. 18Wúur fégahadaŋ Díino, kanda Úbárám úmánduko, atéejahemteeja k'afak aguy Díino. Fo úmár afútne, úmár ajellihinjellihin mintor ni Díino amíirne.
Ka Yaya ajaabine ñanlaameku Ñanyahudo
19-20Ñanlaameku Ñanyahudo m’angune a bukooro b’aretuhne Jerusalem ansíibáásiib búpájul a nintiku Yaya. Angu, ambúuñbuuñ ñanlaameku alimaamaŋo impinam ingi m'anyéjuhne Ñanleefi ba a binaanam. Bampút ammiihem anyéjem:
- Fi nuko, fi ugune hantaŋ?
Angu f'ammiihemne nim, Yaya foyuroŋ búteekinkinin. Inini galóbne arenn a sígihu jamaŋo nip ayéjeeniŋ:
21- Me guyri Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne. Me gireŋ de!
Anfak ammiihem anyéjem:
- Karo fi f’ugune taala Anabila Eli?#1.21 Aji úfegeŋ n’ammiihulane nim mara Anabila Eli niiroroŋ. Díino awatemwat a duniyaŋo ni niiroroŋ. Gúmár akanne anlah karo aŋoolinekineh. Faka, anabiyoŋo m’aretuhne Malaki ayéjyej mara Anabila Eli adék adékekineh. Gúmár gammiihne nim Yaya.
Yaya afak añop ayéj:
- Wówo, me gireŋ.
Anfak anyéjem:
- Karo fi ugune Anabiyoŋo n'anyéjne adék adékekineh?
Yaya afak añop. 22Anyéjem:
- Inini nuko, fi a búpájihen fi ugune hantaŋ? Maro iñantamiŋ iŋoolinmiŋ ingi gúlob ba imbi m’ambúuñurne mint. Neeraŋ gunuk úlobhunehne gunankan?
23Fam Yaya ayéjeeniŋne:
- Me ingine wúuro mu taala Anabila Esay ayéjne adék adékekineh. Ayéjeriyej wúuro adékekineh k’aguy a kanaŋaŋo kanlaalinno k'ayoofun síngiirhinem ayéjeh jamaŋo: «Ingah! Umuyhintor ummo bim n'adékireh deh! Jóoninditeŋ Umuyhintor binaal. Jóoninditemeŋ binaal bíwuuhi k'apiren adékum na.»
24-25Nim Yaya ayéjne mi ñanlaameku Ñanyahudo ambúuñne ba a binaanam. Agida ayik a binanin índiigeen m’antoh a dayra adúk n’ayéjuh ñanfarasiyaŋo. Immi ammiih Yaya anyéj:
- Fi, f'úyejne fi guyro Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne, guyro Anabila Eli, guyro Anabiyoŋo n'adék adékekinehne, angu horaŋ akanne k'uyiceh jamaŋo?
26Yaya aŋoyindeeniŋ ayéjeeniŋ:
- Me, ii, baaruŋo bademmo giyicinkoonuŋne. Kanda ingah! Úduk umomiye nanka mu ninkinan pájiiroŋ. 27Úmár fanti batoŋ dohohunom. Me, bádi buyicikinem sapataŋ. Ititiir fanfaŋ!
Nim Yaya alóbne.
28Inho nip bi gúbidhu Betani gayikne. Na Yaya gayicehne jamaŋo a gúbido gúduko gu jakaamo n’aretuhne Joodan, bi bísibaŋo afúruntohne.
Yensa ingine leeyaŋo no Díino akucundutne mintor
29Afúrumi na, gucunkunom Yaya aŋanden Yensa n'adékirehne. Ayéj jamaŋo:
- Ninkinan! Ningeŋ baŋ leeyaŋo no Díino akucundutne mintor k'apiren akafari jínubonku duniyaŋo inno. 30Ingah! A gubaarhu úmár gílobunkoonuŋne. Íyejyej maro ayikhineh wúur m'adékekinehne, te afankáneh me. Angu, aji úfegeŋ n’íyejne afankunum, maro aguyriguy bim káriman faliiho ni fanti bibosaa. 31Me faŋo pájiiriyer mu Díino acaabenne. H’épájulne bareŋ, hómár ingine Díino abúuñureemne ba buyichu jamaŋo a baaruŋo, te a gukaano nim ipiren ijellihin jamanku Israyel wúuro úmár.
32Afúrumi na, Yaya atifur jamaŋo h'afégne f'aŋane buyichu Yensa. Inini gatifne ayéj:
- Ífefeg Jamméejhu Díino Jarenninno n'akucorohne biriman a raafo. Akucrikuc k’adék anot imbi Yensa. Maŋ ni kofenkereer akucurohne, maŋ nim Jamméejhu Díino Jarenninno akucurne dam.
33Nim Yaya aséediyane a nintiku h'afégne d'ayicne Yensa. Afak ayéjeeniŋ:
- Úpájuleŋ, me fankum pájiiremer, kanda Díino n'abúuñureemne ba buyichu jamaŋo ingi baaruŋo ayéjeemyejer: «Fi úfekineh Jamméejhum Jarenninno n'akucorohne k'adék anot arinku wúur. Úfegdir hómár, úpájihineh maro wúuro úmár gadékehne buyichu jamaŋo ingi Jamméejhum Jarenninno.» Nim Díino alóbeemne fam.
Saŋ abocin ayéj:
34Kanda inini ífefeg hómár imbi Yensa. Kanda iñantay íseediya maro úmár agune Úbáku Díino.
Angu, inho Yaya atifurne jamaŋo.
Ñantaalibehu Yensa inliiho
35Gucunkunom Yaya n'afak anguy na ingi taalibenkinem anakaŋ. 36Fo Yensa aŋane guwusunaŋo Yaya ayéjeeniŋ:
- Ningeŋ baŋ leeyaŋo no Díino akucundutne mintor.
37Angu ñantaalibehu Yaya banyennehini hómár aŋŋay butifilinku Yensa. 38Yensa baningilay, afég ñantaalibeŋo n’aŋŋayemne butifo. Ayéjeeniŋ:
- Ninkinan, horaŋ gútibheŋne?
Immereŋ aŋŋoyindem anyéjem:
- Rabahi, beeraŋ gugune?
Agida «Rabahi» agune «Arafaŋ» ingi gúlokánin.
39Banyéjem nim, úmár aŋoyindeeniŋ:
- Dókuloŋ, úfekineŋ k'egune.
K'andék f'andék ampút imbi Yensa a waathu rayiibo. Angu annooh na ingi úmár baman fítiro. 40Índiigeeno immereŋ inako m’anyennehinne ho Yaya alóbne k'antifilin Yensa, údinem gurethinem Andáre. Andáre agune údonku Simon Piyer. 41Angu dam Andáre, f'afúruntne imbi Yensa, awúuh ba imbi údoonom Simon Piyer. Bapút, ayéj údoonom:
- Ingah! Idaŋunmiŋdaŋun Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne!
(Hómár ingine ingi gugáreko inini «Idaŋunmiŋdaŋun Úkáristo.»#1.41 Agida, na a waato nómár ñanlabahi gugáreko ganlóbohne. )
42Angu, Andáre f'alóbne nim, adooh Simon ba imbi Yensa. Bampút, Yensa akorosom hóbun k’ayéjem:
- F’ugune Simon úbáku Jonas. Kanda afúrumi gub, urethunuh Sefas.
Nim Yensa ayéjemne. Agida Sefas, gureto gúmár ingine buwaalo imbi immereŋ.
Fo Yensa ahuyne Filip ingi Nataneyel
43Gucunkunom, Yensa alah guŋoolin ba didiirahu Galile. Bapúti, alahun na údiigeeno m’aretuhne Filip. Ayéjem:
- Tifireem k'uguy utaalibehum.
44Agida, Filip Betsayida gagune, saariŋo no Piyer angune ingi Andáre.
45Afúrumi na, Filip adék afég údiigeeno m'aretuhne Nataneyel k'ayéjem:
- Mint ii, ífegmiŋfeg údiigeeno mu Anabila Musa añaañne a Tawrato. Anabiyoŋoŋo mees aññaañemñaañ. Úmár agune Yensa, úbáku Isuf mu Nasaret.
46F'alóbne nim, Nataneyel aŋoyindem ayéjem:
- Hom? Nasaret?! Hóge honj hajóon apiren afúrumor na?
Filip aŋoyindem ayéjem:
- Índek índokoŋ, úfekineh ingi sígihen.
47Baŋŋay hadéko, bantéejari Yensa, Yensa aning Nataneyel k’ayéj jamaŋo m’ankokayehne:
- Ingah! Ummu Israyel m'apút ummooŋe n'adékireh. Úmár úwuuhi.
48Balóbi nim, Nataneyel n’ayennehin ayéjem:
- Neeraŋ gúpájulorumeemne?
Yensa aŋoyindem ayéjem:
- Ífegenfeg jandiŋ Filip bahuyunto, f’onoone a sifigo.
49Agida Yensa dékereŋ na. Angu, fo Yensa alóbemne nim Nataneyel ayéjem:
- Arafaŋ, fi ugune Úbáku Díino, fi ugune Umaasahu Israyel!
50Balóbi nim, Yensa ayéjem:
- Fi, a gubaarhu n'ílobenne bareŋ a sifigo gífegenne guhar ufiyumeemne? Úduk úfekineh h'afankunehne hómár dáde. 51Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno. Ninkinan úfekineŋ bísiba ni hakubo akimbulaane ki maleekaŋaŋo aŋŋafah, ankucuroh imbi Údiigeeno M'acaabenaane.#1.51 Yensa, neeraŋ gasíibane balóbo na? Fam maamanku Ñanyahudo m'aretuhne Yankuba akihiyakihiya. A ñankiho ñ'akihiyane afég sikarabo n'afúrumne a réeŋo adék baman arjanna ki maleekaŋaŋo aŋŋafah ankucoroh. Afak afég Umuyhintor n'awonnáne a raafo. Angu fo Yensa alóbne Nataneyel dam, aŋay búteekinkinem mara úmár Yensa ingine unaalo jégenenku ñanraagofoŋo ingi Díino.
ಪ್ರಸ್ತುತ ಆಯ್ಕೆ ಮಾಡಲಾಗಿದೆ:
Saŋ 1: GD
Highlight
ಶೇರ್
ಕಾಪಿ
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal
