Beszélgetések IstennelMinta

Azoknak, akik jobb és mélyebb beszélgetésekre vágynak az Atyával, meg kell tanulniuk várakozni - bízni az Ő bölcsességében, felsőbbségében, akaratában és időzítésében. De miért is kéri időnként Isten, hogy várjunk? Az alábbiakban mutatok néhány biztos utat az érett, mély kapcsolaton alapuló imaélethez, amire mindannyian vágyunk, de sokszor túl türelmetlenek vagyunk ahhoz, hogy kivárjuk.

Ha tehetném, harsonaszóval és vörös szőnyeggel hirdetném az első alapelvet: Helyesen cselekszünk, ha várunk az imádság elején, és beszélgetünk Istennel, mielőtt megfogalmazzuk a kérésünket. Időzzünk ebben a különleges helyzetben az Úrral, hogy megismerjük, mi van az Ő szívében. Várakozásunk bizonyítja, hogy elfogadjuk és tiszteljük az Ő akaratát. Szükségünk van a bölcsességére ahhoz, hogy jól tudjunk kérni. 

Mikor a tanítványok megkérték Jézust, hogy tanítsa őket imádkozni, Ő ezeket a szavakat tanította nekik: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.” (Máté 6:10). Mi is kezdhetjük azzal, hogy megkérjük Jézust, tanítson minket imádkozni. Mivel Ő kibontakoztatja akaratát, amint a mennyben, úgy a földön is, emiatt helyesen tesszük, ha kérésünket arra alapozzuk, amit Ő örömmel nyújt számunkra. Ha így kérünk, ezzel szívünk vágyai is beteljesednek. Ez az egy gyakorlat forradalmasította az imaéletemet. Mindenkinek szívből ajánlom azt az örömöt, amit az okoz, hogy az Ő akarata szerint imádkozunk. Ha így teszünk, az Istennel való kapcsolatunk előterében várakozhatunk az Úr, mint Csodálatos Tanácsos eljövetelére. 

Máskor a kérés után van szükség várakozásra. Az ilyen fajta várakozás arról szól, hogy minden a maga idejében történik. Nincs mindig ideje annak, hogy kapjunk. „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt." (Préd. 3:1). Biztosan eljön majd a megfelelő idő, de nem előbb, mint ahogy itt lenne az ideje. Az imádságunkra adott, várakozással megáldott válasz kétszeresen gyönyörű.

Végül, az imádságos várakozás állhatatosságot eredményez, és az állhatatosság felbecsülhetetlenül értékes. Azoknak, akik érettségre és teljességre vágynak, meredek és kanyargós lépcsőket kell megmászniuk, hogy elérjék azt. A Biblia egészen odáig merészkedik, hogy azt ígéri, a nehéz utat ünneplés koronázza majd! Lehet, hogy az állhatatosság nemesítő erejét gúnyoljuk az adott pillanatban, de később semmivel nem cserélnénk el azt, amit elértünk. Isten áldása, hogy nem mindig térhetünk ki a várakozás elől.