Ajánld fel munkádat az ÚrnakMinta

Félreértések és tisztánlátás

Bár az elhatározásaink legtöbbször hosszú távra szólnak, nem elég csupán Isten kezébe helyeznünk a jövőbeli terveinket.

Ehelyett fel kell ajánlanunk Neki a mindennapi cselekedeteinket és kötelességeinket is.

Ez minden egyes napunkra vonatkozik, nem számít, éppen milyen hangulatban vagyunk.

Biztosan te is tapasztaltad, hogy könnyen kiáltunk Istenhez segítségért, amikor valami nehéz helyzeten megyünk keresztül, de muszáj arra is figyelnünk, hogy naponta beszélgessünk Vele. Akár segítséget, útmutatást vagy megértést kérünk Tőle, akár csak elmondjuk Neki, mi a helyzet, az Istennel való mindennapos beszélgetéseink lehetővé teszik számunkra, hogy összhangban maradjunk az Ő akaratával. Amikor az Úrral töltött idő a mindennapjaink szerves részét képezi, egyben lehetőséget adunk Istennek, hogy gyengéden kijavítsa a hibáinkat, és egyengesse előttünk az ösvényt, hogy mindig a helyes irányba haladjunk, megvalósítva az Ő nekünk szánt terveit.

Gyakori félreértés a Példabeszédek 16:3-mal kapcsolatban, hogy a terveinket kell felajánlanunk az Úrnak. Bár ez is igaz, a vers megmagyarázza, hogy a munkánkat kell felajánlanunk Neki.

Mit jelent ez?

Nos ez azt jelenti, hogy bár Isten mindig itt van velünk, és mindig a legjobbat akarja nekünk, egyben el is várja tőlünk, hogy megtegyük, ami rajtunk áll!

Aki csak tervezget, de nem cselekszik, nem láthatja megvalósulni a terveit. Isten nem azt akarja, hogy tétlenül várjunk az Ő közbeavatkozására. Ehelyett inkább együtt kell munkálkodnunk az Úrral. Fogadjuk el az Ő bátorítását és irányítását, és kövessük az utat, amelyet elkészített számunkra! Emlékezzünk arra, hogy mi csak a jelen körülményeit érzékeljük, Isten azonban már most a teljes képet látja! Azért engedi, hogy olyan helyzetekbe kerüljünk, amelyeket nem értünk, mert az Ő tisztánlátása és bölcsessége nem csupán azt fedi fel, hogy hol vagyunk, hanem azt is, hogy miért vagyunk az adott helyzetben.

Ahhoz, hogy sikeresen felajánlhassuk a tennivalóinkat az Úrnak, hallgatnunk kell az Ő tanácsára.

Nem dolgozhatunk a saját terveinken, amíg meg nem osztottuk azokat Vele, és nem kértük az Ő bölcsességét, hogy megvalósulhassanak.