Isten dicsőítéseMinta

Dicsőítés mint életstílus

Abban az időben, amikor oboán játszottam egy szimfonikus zenekarban, megtanultam, hogy amikor a karmester új darabot tanít nekünk, elvárja, hogy két próba között is gyakoroljunk. Így hát nekem is haza kellett vinnem magammal a kottákat. Az előadáson a teljes zenekar teljesítménye azon múlott, mennyire tették oda magukat az egyes tagok.

Így van ez a dicsőítéssel is. Ha képmutatók vagyunk, ha a megvallott hitünk nem valódi, amikor a gyülekezetben éneklünk és részt veszünk a dicsőítésben, az Istennek szánt zenénk hamisan fog hangzani, és Ő nem is fogja örömét lelni benne.

Az, hogy milyen emberek vagyunk, minden nap minden órájában, fontosabb annál, mint hogy mi történik abban a heti egy órában, amit a templomban töltünk. Az Istennek kedves dicsőítés abban áll, hogyan viselkedünk otthon és a munkában, vagy amikor egyedül vagyunk, és senki sem tudja, mit csinálunk. A dicsőítés tehát a teljes életstíluson múlik.

Azzal kerülhetjük el, hogy a hét hat napján képmutató életet éjünk, hogy Isten Igéjét alkalmazzuk az életünkre. Hogy sikerrel járjunk ebben, le kell győznünk minden keserűséget, amely bennünk lakozik. Arra kell törekednünk, hogy szeretettel, valamint teljes megbocsátással és elfogadással forduljunk egymás felé. Áldozatkész életet kell élnünk, hogy minden pillanatban képesek legyünk Istent szeretni és szentségben, alázatban és imádságos lelkületben szolgálni.