Istenbe vetett bizalom a szenvedések idejénMinta

Olvasd el!: Zsoltárok 9

IMÁK: Zsoltárok 9:10

„Ezért bíznak benned,
akik igazán ismernek téged,
mert te, Örökkévaló, nem hagyod el,
aki hozzád fordul segítségért.”

Elmélkedés

A fájdalom és bánat idején az utolsó dolog, amit tenni szeretnénk, Isten dicsőítése. A dicsőítés azonban nélkülözhetetlen a hitünk gyakorlásában. Amikor Istent dicsérjük, kinyilvánítjuk az Ő fenségét mind magunknak, mind pedig neki. A dicsőítés emlékeztet arra, hogy kicsoda Isten, ugyanakkor az imádatunkat kifejező cselekmény is. Amikor bizonyosak vagyunk abban, hogy Isten szeret, új megvilágításban láthatjuk a fájdalmunkat.

A Zsoltárok 9 ugyancsak dicsőítő zsoltár. Ezt a zsoltárt is Dávid írta, bár a szövegből nem derül ki semmi a keletkezése körülményeiről. Tudjuk, hogy Dávid sokat harcolt az ellenségeivel.Isten azonban mindig megszabadította őt. A Zsoltárok 9 sokféle elemből áll: benne van a hála és dicsőítés kinyilvánítása, megemlékezés arról, hogy Isten hogyan pusztította el ellenségeit, Isten jellemének leírása, a gyülekezet buzdítása dicsőítésre, a folytonos dicséret ígérete, egy kijelentés Isten igazságosságáról a gonoszokkal szemben, és Istenhez intézett kérés, hogy ítélje meg a nemzeteket.

Nincs képlet a dicsőítésre, de tanulhatunk Dávidtól. Dávidot a dicsőítése emlékeztette arra, hogy miként cselekedett Isten a múltban, ezért biztos lehetett abban, hogy Isten cselekedni fog a jelen körülményei között is. Szeretett volna megszabadulni az ellenségeitől, ezért felidézte magában azokat az időket, amikor Isten a múltban megszabadította őt tőlük. Azáltal, hogy nyilvánvalóvá tette Isten hűségét a múltban, Dávid bízhatott az Ő hűségében a jövőre nézve is. Miközben dicsőítette Istent a jelleméért, megemlékezett arról, hogy Isten képes őt megmenteni.

A dicséretben részt kell vennie másoknak is. Ezért Dávid ösztönzi a gyülekezetet: “énekeljetek dicséretet az Örökkévalónak” és “hirdessétek a népek között hatalmas tetteit” (11. vers). Ez a zsoltár a zenészek vezetőjének íródott, annak a személynek, aki az embereket közös dicsőítésben Isten elé vezeti. Dávid arra hívja az embereket, hogy emlékezzenek meg mindarról, amit tett Isten értük, és hirdessék a nemzeteknek az Ő tetteit.

Dávid dicsőítése tartalmaz egy kérést is. Miután dicséri Istent, hogy elpusztította ellenségeit, Dávid arra kéri Őt, hogy ítélje meg a gonoszokat. A kérések a dicséret részei. Amikor kérjük Istent, hogy gondoskodjon a szükségeinkről, ezzel azt is kijelentjük, hogy képes rá és kész is megtenni. Dicséreteink és kéréseink megtisztelik Őt, mivel mindkettő azt igazolja, hogy hiszünk Őbenne.