Istenbe vetett bizalom a szenvedések idejénMinta

4. hét - Dicsőítsd Istent!

Olvasd el!: Zsoltárok 30

IMÁK: Zsoltárok 30:11–12

„Gyászomat örömre fordítottad!
Levetted rólam a szomorúság gyászruháját,
és víg örömbe öltöztettél,
hogy dicsérjelek, és soha ne hallgassak el!
Örökkévaló, én Istenem, örökké dicsérlek téged!”

Elmélkedés

A dicsőítés létfontosságú eleme a siránkozás folyamatának. A siránkozás több, mint hogy elmondjuk Istennek a legmélyebb sérelmeinket és szükségeinket; amikor siránkozunk, kinyilvánítjuk, hogyhiszünk Isten jellemében és erejében, és abban, hogy képes és akar értünk cselekedni. A dicsőítés az, ami megkülönbözteti a siránkozást a panaszkodástól. A dicsőítés teszi teljessé a siránkozást. Miután kifejezzük fájdalmunkat Istennek, megvalljuk az Ő szentségét, ami a körülményeinktől független, nem változik.

Ezen a héten öt dicsőítő zsoltárt tanulmányozunk és felhasználjuk őket a siránkozásban. Amikor Istent dicsőítjük, emlékeztetjük magunkat arra, hogy ki Ő; ez segít, hogy a körülményeink helyett a Megváltónkra összpontosítsunk.

A 30. zsoltárt Dávid király írta. Dávid sok nehézséget és fájdalmat élt át, és ez a zsoltár bizonyságtétel arról, ahogyan Isten helyreállította és megszabadította őt. Ez a zsoltár a jeruzsálemi templom felszentelésére íródott. Dávid azonban meghalt, mielőtt a templom megépült. Ezt az éneket arra várva írta, hogy Isten megtegye, amit megígért – vagyis, hogy engedje meg Dávid fiának, hogy templomot építsen Jeruzsálemben.

Sokat tanulhatunk a dávidi Zsoltárok felépítéséből, miközben saját dicséretünk formáját alakítjuk ki. Dávid dicsőítéssel kezdi, megköszönve Istennek, hogy megszabadította az ellenségeitől. Dicséri Istent, mert megmentette, megbocsátott neki és megkönyörült rajta. Dávid elismeri hogy bűnös, megtapasztalta Isten haragját a bűne miatt, és hogy nem méltó az irgalomra, amit Isten mutatott felé, ami több volt, mint amit érdemelt. Dicsőíti Istent folytonos szabadításáért, állandó jelenlétéért és tökéletes jelleméért.

Szánj ma időt arra, hogy hangosan mondd el Istennek imádságként a 30. zsoltárt. Egészítsd ki saját megtapasztalásaiddal, ha tudod, vagy egyszerűen ismételd meg Dávid szavait. Amikor Dávid ezt a zsoltárt megírta, nem látta beteljesedni Isten ígéretét, hogy templomot építhet, de bízott abban, hogy Isten megtartja, amit ígért. A fájdalmak idején biztosak lehetünk abban, hogy Istenünk az, akinek mondja magát. Ő az ígéretét megtartó Isten, az irgalom Istene, aki a siránkozást táncra változtatja, aki leveti a zsákruhánkat és örömmel ruház fel bennünket. Adjunk hálát Neki mindig.