Velünk az Isten!Minta

Olvasd el: Lukács 5:27-6:11

IMÁK: Lukács 5:32

„Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és térjenek vissza Istenhez.”

ELMÉLKEDÉS:

Jézus földi élete során Izrael a Római Birodalom elnyomását szenvedte. Bár magas adókat fizettek és számos más módon is sanyargatták őket, Istent szabadon imádhatták. Azonban mivel a rómaiak pogányok voltak, a zsidók közül sokan nem léptek kapcsolatba velük, hiszen az életstílusuk a zsidó törvények szerint tisztátalanná tette őket.

Mégis voltak olyanok, akik beleegyeztek, hogy a rómaiaknak dolgozzanak. Lévi egy volt közülük. A római vezetés adószedőjeként Lévi a saját népétől szedte el a pénzt, amit aztán Rómába küldött. A vámszedőkről elterjedt a hír, miszerint többet szednek be, mint amennyit a rómaiak elvárnak, és a többletet megtartják maguknak. Éppen ezért a vámszedőket nem tisztelték Izraelben, sőt, mind a köznép, mind a hatalom, a farizeusok és írástudók is megvetették őket.

Lukács nem beszél túl sokat Lévi hátteréről; arról, hogyan, miként lett vámszedő. Amit azonban elmond, az az, hogy abban a pillanatban, amikor Jézus szólította: „Kövess engem”, Lévi mindent hátrahagyott és hatalmas vendégséget rendezett Jézusnak.

Lévi múltja nem tántorította el Jézust attól, hogy elhívja őt. A vagyonának, a foglalkozásának, a politikai irányultságának vagy a hírnevének nem volt hatása Jézusra. Csak az számított, hogy mindent hátrahagyva a tanítványságot választotta.

Lukács evangéliumának visszatérő témája, hogy azok, akiket a zsidók nem tartottak „igaznak”, hallgattak Jézusra és követték őt. Jézus nem azért jött, hogy azokat mentse, akik szerint nincs szükségük megmentésre. Azokért jött, akik belátják, hogy bűnösök, megtörtek és égető szükségük van a Megmentőre. Jézus tárt karokkal fogadta ezeket az embereket, úgy, ahogyan minket is üdvözöl, ha elé visszük vétkeinket és fogyatkozásainkat. Arra hív, hogy új életet kezdjünk vele és mindent hátrahagyva kövessük Őt.