Átadott SzívMinta

A nőkre szükség van

Olvasd el: 1 Mózes 2:18-24

IMÁK: 1 Mózes 2:18; 1 Mózes 2:22-23

„Majd ezt mondta az Örökkévaló Isten: „Nem jó Ádámnak, ha egyedül él! Alkotok számára egy hozzá illő segítőtársat.”
Ebből a bordából formálta ki az Örökkévaló Isten az asszonyt, majd odavitte Ádámhoz, aki örömében felkiáltott:

„Ez már hozzám való!

Mert csontja a csontomból,

teste a testemből való,

hát asszony legyen a neve,

mert a férfiból származik!”

A nőket szándékosan és céllal teremtette Isten. Azért alkotta meg a nőket, mert tudta, hogy nélkülük a világ nem lenne teljes. Amint azt a teremtés történetében olvashatjuk az 1 Mózesben, Isten mindenre, amit alkotott, azt mondta, hogy „jó”. Azonban, bölcsességében és azért, mert szeret, a teremtéssel kapcsolatban kijelentette, hogy valami mégsem jó: „Nem jó Ádámnak, ha egyedül él” (1 Mózes 2:18).

Isten minden teremtményének megparancsolta, hogy szaporodjanak és sokasodjanak. Megfelelő társ híján az ember nem tudta betölteni azt a szerepet, amit Isten adott neki. Miközben a férfi elnevezte az állatokat, rájött, hogy egy sem hasonlít hozzá. Magához hasonló társaságra volt szüksége, olyan társra, akinek az alakja és a természete illik hozzá, egy társra, aki őt tükrözi vissza, aki kiegészíti őt.

Csak a nő - akit Isten szintén a saját képére alkotott – volt képes arra, hogy a férfivel együttműködve betöltse Istennek az emberiséggel kapcsolatos célját.

Az asszony, ahogy később elnevezték, Éva, arra teremtetett, hogy társa legyen a férfinak. A héber szó, amit az 1 Mózes 2:18 segítőtársnak fordít az ezer, amit gyakran használnak arra, hogy Istent jellemezzék. Isten segítőtársa a népének. Ő az ezer, aki betölti a népe szükségeit, amire magunktól képtelenek lennénk. A nőt azért teremtette, hogy nélkülözhetetlen segítőtárs legyen, ezer a férfi számára. Istennek magasztos célja volt az asszonnyal, és ez jó volt. Azért teremtette, hogy nyújtani tudjon mindent, ami a férfiből hiányzik, ugyanúgy, ahogy a férfi is nyújtja azt, ami az asszonyból hiányzik. Az asszony egy nagy hiányt töltött be a teremtésben és tölt be azóta is, amire hihetetlenül nagy szüksége van a világnak.

Évához hasonlóan, Téged is önmagadon túl mutató céllal teremtett Isten. Szükség van rád. Oltalmaz és szeret téged. A világunk nem lenne ugyanaz az asszonyok különleges ajándékai és hozzájárulása nélkül. Amikor kevésnek érzed magad, emlékezz, hogy Isten a világgal kapcsolatos hatalmas tervébe Téged is bevont!

Tanulmányunk kezdetén, amelynek során hitbeli testvérnőink történeteit fogjuk megismerni, kérjük Istent, hogy mutassa meg nekünk, milyen szívvel fordul a lányai felé. Isten céllal teremtette meg az asszonyt és azóta is minden egyes nőt céllal teremt. Ő nem vét hibát. Minden nőt, akit alkotott, figyel és szeret. A tanulmányon keresztül fedezzük fel, hogy milyen szívvel van Isten a lányaihoz és mit jelent az, hogy átadjuk neki az életünket.

***

IMÁK-MÓDSZER:

I, mint igevers.

Írd le legalább egyszer az igeverseket. Lassíts le, és másold ki az adott részt a Bibliából. Közben koncentrálj arra, amit éppen írsz. Az sem árt, ha ezt többször megismétled.

M, mint megfigyelés.

Szánj időt a szöveg gondos tanulmányozására. Mit veszel észre a mára kijelölt részben? Ki lehetett a célközönség? Kihez beszél az író? Milyen kulturális tényezők játszhattak még szerepet a szöveg kialakításában? Vannak olyan szavak vagy témák, amelyek többször megismétlődnek? Milyen irodalmi eszközöket használt az író?

Á, mint átültetés.

Miután figyelmesen elolvastad a mára kijelölt igeszakaszt, határozd meg az abban közvetített fő üzenetet vagy igazságot. Hogyan tudnád ezt a saját életedben is alkalmazni? Mit gondolsz, mi az, amit ennek az igazságnak tudatában ma meg kellene tenned?

K, mint köszönet vagy kérés.

Imádkozd át Isten szavait. Ha Ő bármit felfedett előtted a tanulmányozás során, imádkozz efelől. Ha Ő rámutatott bármilyen bűnödre vagy hiányosságodra, valld meg. Imádkozd át a szakasz igazságait.