BibleProject | A fordított királyság | 1. rész – Lukács evangéliumaMinta

Lukács evangéliumának következő szakaszában Jézus visszaadja a vakok fizikai értelemben vett látását, miközben lelki látást is ad, és arról tanít, hogy mit jelent Isten fordított királyságában élni.De mielőtt bárki elkezdené ezt az imádsággal és a szegények iránti bőkezűséggel járó életet élni ebben a királyságban, először be kell lépnie abba. Azonban senki sem léphet be Isten királyságába, amíg először meg nem alázkodik, és nem bízza rá magát teljes mértékben Istenre. Vannak, akik viszont magukban bíznak és nem értik ezt, ezért Jézus elmeséli a következő példázatot:

Egyszer két férfi felment a templomba imádkozni. Egyikük egy, a Szentírásról való ismeretei és a templomban betöltött vezető szerepe miatt jól ismert farizeus, míg a másik egy adószedő, akire árulóként tekintenek, mivel munkájával kiszolgálja az Izráelt megszálló korrupt rómaiakat. A farizeus elkezd imádkozni, és imájában arról beszél, hogy ő mennyivel szentebb mindenki másnál, majd hálát ad ezért Istennek. Az adószedő azonban fel sem meri emelni tekintetét imádkozás közben. Fájdalmában a mellkasát döngeti, és megszólal: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” Jézus itt befejezi a történetet és azt mondja, hogy az adószedő volt az egyetlen, aki aznap Isten előtt igaznak nyilvánítatott. Elmagyarázza, hogy királyságában miképpen megy végbe az ember állapotában ez a meghökkentő fordulat: „Aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”

Lukács kihangsúlyozza az alázatosság fontosságát Jézus szavainak követésében, majd egy másik esetet is bemutat Jézus életéből. Elmondja, hogy alkalmanként anyukák és apukák jönnek és Jézus elé hozzák csecsemőjüket, hogy megáldja őket. A tanítványok helytelennek tartják ezt, mert szerintük ezzel feltartják Jézust. Ezért megpróbálják lerendezni ezeket a családokat, és elküldik őket. De Jézus felszólal a gyermekekért és ezt mondja: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Végül így figyelmezteti és hívja meg az embereket az ő királyságába: „Bizony, mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.”

Olvass, merengj és válaszolj!

• Olvasd el Jézus példázatát a Lukács 18,10–14-ben! Mit veszel észre? Miben hasonlítasz a farizeusra és az adószedőre? Mik lehetnek a büszkeség és az összehasonlítgatás veszélyei? A farizeushoz hasonlóan mi is megpróbálhatjuk igazolni magunkat Isten előtt, de mit jelent hagyni azt, hogy Isten saját irgalmával tegye igazzá életünket?

• Gondolj bele, hogy a gyermekek milyen nagy mértékben függenek a szüleiktől! Hogyan írnád körül azt, hogy mit jelent olyanná válni, mint egy gyermek? Hasonlítsd össze a gyermekeket jellemző függést a Lukács által leírt büszke szívekkel, akik Jézus példázatát hallgatták (lásd Lukács 18,9)! Mit veszel észre?

• Hagyd, hogy az olvasás és az elmélkedés imára indítson! Köszönd meg Istennek a radikális irgalmát, és határozd el magad, hogy egyedül rá támaszkodsz! Kérd, hogy segítsen ugyanolyan irgalommal nézni másokra, mint ahogy ő néz rád!