Kezdetben - 1 Mózes 1-11.Minta

Olvasd el: 1 Mózes 2:8–14; Ézsaiás 58:11–12

IMÁK: 1 Mózes 2:8–9

„Az Örökkévaló Isten ültetett egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el Ádámot, akit formált. Majd fölnevelt a földből mindenféle gyönyörű gyümölcsfát, amely jó gyümölcsöt termett. A kertben volt két fa a többi között: az Élet Fája és a Jó és Rossz Megismerésének Fája.”

Miután Isten megteremtette az embert, helyet biztosított neki, ahol élhet. Ez nem egy szokványos hely volt, hanem maga a Paradicsom. Isten olyan életteret adott az embernek, ahol áldások sora között lakhatott. 

A kertbe az Úr mindenféle fát ültetett, azért, hogy szépek legyenek, és hogy termést hozzanak. A gyümölcsöst négy folyó határolta, amelyek vizet és életet biztosítottak az embernek és mindannak, amit Isten a kertbe helyezett. Minden, amire szükségük lehetett, rendelkezésükre állt. 

A kert elhelyezkedéséről részletes beszámolót kapunk. Ugyan ezek ma már lényegtelen, szükségtelen részleteknek tűnhetnek, de nem úgy az első hallgatóság számára. A kert a Közel-Kelet egy különösen termékeny területén feküdt, amelyet később „termékeny félholdnak” hívtak. Isten az embert nemcsak a túléléshez elegendő élelemmel és vízzel látta el, hanem bőséges forrásokat ajándékozott neki, hogy gyarapodjon és szaporodjon. 

Mielőtt a bűn megjelent volna a világban, Isten ebben a kertben gondoskodott az emberről, és ahogy később látjuk majd, a bűneset után sem hagyott magunkra minket. Ézsaiás szavai az 58. fejezetben rámutatnak arra, hogy Isten hogyan vezette és miképp gondoskodott népéről még akkor is, amikor vétkeztek és lázadtak ellene. 

A mi Istenünk jóságos isten. Minden körülmények között gondoskodik népéről. Gondoskodott róluk az Édenkertben, és gondoskodik Júda maradékáról is. Minden nap gondot visel rád és rám is. Mi pedig ne csak az Ő gondoskodását lássuk, hanem azt is, hogy kegyelmével együtt folyamatosan jelen van életünkben.

Uram, Istenem, Te mindennel ellátsz, amire szükségem van. Segíts, hogy ma emlékezzek, hogy milyen sokféle módon gondoskodsz rólam és áldasz meg engem, Dicsérlek azért, mert Te törődsz velem. Ámen.