Utazás HabakukkalMinta

„Istenben bízva: folytatás”

A szerző gondolatai:
1. Mi az átfogó témája ennek a fejezetnek? A legfőbb téma Isten hatalma és ereje volt.

Habakuk a megannyi kérdésen, majd a várakozáson keresztül, végre eljutott Isten dicsőítéséhez. Megértette, hogy Istennek volt egy terve, és hogy Ő az egyetlen, aki ezt meg is tudja valósítani. Életünk során számos ilyen forgatókönyvvel találkozunk, és a kulcs az, hogy hogyan döntünk, miként fogjuk kezelni ezeket? Mint Isten képére teremtett és szabad akarattal megajándékozott alkotások, megvan a lehetőségünk, hogy különféle módokon alakítsuk a sorsunkat, de végül Ő a mi bizalmunkat keresi!

Néha Isten megengedi, hogy egy-egy helyzet felülkerekedjen rajtunk, hogy amikor visszahoz minket, biztosan tudjuk, hogy Ő volt az, aki megmentett. Ebben Ő újra megerősíti az irántunk való szeretetét, és emlékeztet arra, hogy ha úgy is tűnik néha, egyedül vagyunk az úton, Isten nem mond le rólunk és soha el nem hagy minket!

2. Mi a „Szela” szó jelentősége, hogyan reagáljunk rá?

A Szela egyike azon szavaknak a Bibliában, melyek már sok nagytudású embert elgondolkodtattak. Az igazság az, hogy lehetetlen kideríteni, mi a pontos jelentése a szónak, hiszen nincs ismert fordítása. Ennek tudatában, széleskörűen megvizsgáltuk az előfordulási helyeinek szövegkörnyezetét, hogy megérthessük valódi jelentését. Tehát a szövegkörnyezetre fókuszálva, viszonylagos bizonyossággal állítható, hogy ugyanazt jelenti, mint a zenében a megtorpanást jelző kifejezések.

Gondoljunk úgy rá, mint egy rövid szünet, megszakítás az elhangzottakban. Ez egy elgondolkodtató pillanat, szívd magadba az imént olvasottakat és különösen figyelj oda a szavakra! Valami nagyon fontos hangzik el a dicséret ezen pillanatában, ezért a szerző azt akarta biztosítani, hogy legyen elég idő feldolgozni.

3. Gondolj vissza a fő, átfogó témára: Mit próbál Habakuk közölni az olvasóval?

Habakuk a maga módján igyekszik meggyőzni az olvasót, annak fontosságáról, hogy megértsük, ki Isten valójában? Isten megértése – az Ő végtelen bölcsességében, erejében, szeretetében – azt jelenti, hogy tudod, kibe vetheted a teljes bizalmadat! Könnyű megkérdőjelezni, hogy mit csinál Isten, de nehéz bízni abban, hogy Ő pontosan tudja mit csinál! Halandó emberként nincs végtelen látásunk a múltba, jelenbe, jövőbe, és emiatt gyakran visszariadunk attól, hogy bízzunk Isten irányításában. Normális kérdezni és szorongani, hiszen ekkor lép képbe a hit. Végül Habakuk a könyv végén a lehető legjobb módon fejezi be:

„18 De én vigadozni fogok az Úr előtt,
örvendezek szabadító Istenem előtt.
19 Az Úr, az én Uram ad nekem erőt,
olyanná teszi lábamat,
mint a szarvasokét,
és magaslatokon enged járni engem.” (HUNB)

Az önátadás és a hit megnyilvánulása az, amiről ez az egész szól! Habakuk teljesen megmutatja Isten hatalmát, erejét, és azt, hogy miért bízhatunk benne életünk minden egyes területén.

4. Hogyan hozhatjuk be mindezt a jelenbe és hogyan tudjuk alkalmazni a mindennapi életünkben?

Az egyszerű válasz az, hogy bízzunk jobban Istenben. Ezt persze sok esetben sokkal könnyebb mondani, mint megtenni. A helyzet az, hogy amikor nehézséget kezdünk tapasztalni, sokszor először önmagunkra támaszkodunk, és csak utána nézünk fel. Amikor rájövünk, hogy egyedül nem tudjuk megoldani, gyakran pánikba esünk, ahelyett, hogy Isten nyugalmát választanánk. Az Istenbe vetett hit, nem azt jelenti, hogy hitvallásod van Istenről, hanem sokkal inkább azt, hogy tudod, Ő támogat téged, és soha nem hagy el.

Térjünk vissza a kérdésre. Amikor körbenézel a világban, ne feledd, hogy vannak dolgok, amelyek egyszerűen nagyobbak nálad, nincsenek az irányításod alatt, de Isten ezért van itt. Semmi sem kerüli el őt, és minden válaszolni fog neki! Emlékezz a Példabeszédek 3:5 versére:
„Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” (HUNB)

Kihívás:
Van néhány dolog, amire buzdítalak ebben a fejezetben. Először, tégy egy próbát és olvasd el Habakuk 3. részét újra, és tarts szüneteket, amikor átgondolod, hogy mit is olvastál… Gondolj bele, milyen összefüggésekkel jár, amit Habakuk mond nekünk Istenről és az Ő természetéről.

Másodszor, meg kell próbálnunk minden nap olyan szokásokon gondolkodni, amelyekkel kézzelfoghatóan gyakorolhatjuk Istenbe vetett bizalmunkat. Ha rá támaszkodunk az életünk apró dolgaiban, akkor sokkal könnyebb lesz rábízni magunkat akkor is, amikor egy nehézség közelít felénk. Gondolj Jakab 4:8 versére:
„Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.” (HUNB)

Szánj egy kis időt ma arra, hogy Istenre támaszkodj, és keresd őt, az Ő szavában. Menj hozzá és Ő odamegy hozzád. Isten nem erőszakos és nem fog kényszeríteni rá, hogy segíthessen rajtad, ha te nem akarod. Neked kell döntést hoznod, hogy bízol-e Istenben, és hogy elengeded-e a saját akaratod, hogy az övé teljesüljön. Ha ezt teszed, belső békére és nyugalomra fogsz találni. Nem hagyhatjuk, hogy ennek a jelen világnak a gondjai felemésszék a gondolatainkat és távol tartsanak Isten lelkének nyugalmától, békességétől.

Ha engedjük az elménket elkalandozni, akkor irányítani fog minket. Tartsd kordában, és folyamatosan Krisztuson a gondolataidat, és így a tetteid Őt fogják tükrözni.