Amikor a hit cserben hagy: Isten tíznapos keresése a kétségek árnyékábanMinta

Ha az otthon az Isten jóságába vetett hitet jelenti, akkor a kétség az oda vezető út. Természetesen az út kihívásokkal teli: csapdák, magány, szorongás, félelem, kérdések. Az angol question (kérdés) szó a latin quaerere szóból ered, amelyből kapjuk az angol quest (küldetés) szót. Egy küldetés, mint bármilyen kaland, akadályokból áll. Minden elhívás erőfeszítéssel jár. A hegyeket gyötrelmes megmászni. A völgyeket kínok között kell elviselni. A legtöbb ember számára, ilyen nehéz eljutni az igazi hitre. Ismerek olyanokat (és egyben irigylem is őket), akiknek sokkal könnyebb ide eljutni. Ők négysávos autópályán járnak: csak beugranak az autóba és már meg is érkeztek. Néhányan, beleértve magam is, kerülőúton érünk oda.

De bármelyik úton utazzunk is, végül odaérünk.

És bármelyik úton megyünk, nem leszünk egyedül. . . .

Összezavarodottak és magányosak vagyunk, kétségbeesetten nyújtózkodunk a romok alól, hogy valami célt találjunk. Kétféle magyarázatot kaptunk. Az egyik azt mondja, nincs értelme semminek. Minden csak véletlen. A dolgok csak maguktól történnek. Ja és egyébként te is csak a véletlen műve vagy.

De Jézus egy másik magyarázatot ad nekünk. Azt mondja, hogy az életnek van értelme. Minden, ami vagy, a tüdődben lévő levegő, a mellkasodban dobogó szív, a könnyeid, félelmeid és álmaid mind fontosak. Azt ígéri, hogy az igazság uralkodni fog, az irgalom győzedelmeskedni fog, a lerombolt dolgokat újraépítik; és Ő meghív bennünket, hogy csatlakozzunk hozzá legjobb tudásunk szerint.

Néhányan azt mondják, hogy ez csak fantáziálás. És ki tudja, talán igazuk van. Talán mi vagyunk őrültek és megtévesztettek. De én inkább élek egy reményteli életet, egy csodálatos Isten keresésében, mint egy istennélküli világ kínjában és ürességében.

Hiszem, hogy a létezés több, mint vak és könyörtelen közöny.

Abban az Istenben hiszek, aki megteremtett bennünket, szeretett bennünket, önmagát adta értünk, és megállás nélkül, feltartóztathatlanul, szeretettel vonz Magához.

Hiszem, hogy az életnek van célja.

Hiszem, hogy a halál nem a vég.

Hiszek a túlvilágban . . . ami bővelkedik életben, szépségben, színekben és mélységekben.

Hiszem, hogy a kételkedés része az emberi természetünknek. Kifeszít és megsebez bennünket, de ha hagyjuk, akkor mélyebb hitre is vezet.

Amikor a Nap elsötétedik, hiszem, hogy újra világos lesz. A napfogyatkozás elmúlik. A világ talán máshogy néz majd ki, de mi is megváltozunk. 

És hiszem, hogy többek vagyunk egyszerű anyagnál.