A húsvét történeteMinta

VASÁRNAP
Ezen a csodálatos napon töltsünk egy kis időt azzal, hogy elgondolkodunk azon, mit adott nekünk a kereszt és az üres sír. Azután gondolkodjunk el kicsit azon is, hogy mit jelent számunkra ma az, hogy „menjetek el, és tegyetek tanítványokká másokat..." Az a tiszta evangélium, amelyet Jézus a tanítványokra bízott, a kegyelem jó híre volt. Ezt nem csupán megkaptuk, de tovább is kell adnunk. Jézus itt hagyta a tanítványokat, felkészítve őket arra, hogy másokat is tanítványokká tegyenek és gyümölcsöt teremjenek. Egyértelműen működött a dolog, hiszen az ő tanítványaik további tanítványokat képeztek. Így terjed az evangélium már kétezer éve. Úgy tűnik, hogy az evangélium, amelyet hirdetünk, minden soron következő generációban -a mienkben mindenképpen- egyre gyengül. Ahelyett, hogy igazi gyümölcsöt teremnénk, mag nélküli szőlőt termesztünk. Amint ma dicsőítjük Istent és megköszönjük Neki a kegyelmet, amelyet kaptunk, imádkozzunk azért, hogy szülessen bennünk mindennél erősebb vágy arra, hogy továbbadjuk a kegyelmet és megéljük a Nagy Parancsolatot.