Emlékezz Isten tetteire

Lelki méregtelenítés

A jobb olvasási terv

A bűnbánat cselekedetei

Átélni Isten megújítását

Szent érzelmek – Bibliai válasz minden kihívásra

Használd idődet Isten céljaira

Elizeus: Egy döbbenetes hit története

Hinni Isten jóságában, bármi történjék is

Megváltozva: A következő lépés egy megváltozott életért.

Revised Hungarian Bible

Hungarian - 2014 Revideált új fordítású Biblia (Non-Drama - NT)

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch13" data-usfm="JHN.13">
 <div class="label">13</div><div class="s">J&#233;zus megmossa tan&#237;tv&#225;nyai l&#225;b&#225;t</div><div class="m"> 1K&#246;zeledett a p&#225;ska &#252;nnepe, &#233;s J&#233;zus tudta, hogy elj&#246;tt az &#337; &#243;r&#225;ja, amelyben &#225;t kell mennie e vil&#225;gb&#243;l az Aty&#225;hoz. Szerette &#246;v&#233;it e vil&#225;gban, szerette &#337;ket mindv&#233;gig. 2&#201;s vacsora k&#246;zben, amikor az &#246;rd&#246;g m&#225;r a sz&#237;v&#233;be sugallta J&#250;d&#225;s Isk&#225;ri&#243;tesnek, Simon fi&#225;nak, hogy &#225;rulja el &#337;t, 3J&#233;zus tudva, hogy az Atya mindent a kez&#233;be adott, &#233;s hogy az Istent&#337;l j&#246;tt, &#233;s az Istenhez megy, 4felkelt a vacsor&#225;t&#243;l, letette fels&#337;ruh&#225;j&#225;t, &#233;s egy kend&#337;t k&#246;t&#246;tt mag&#225;ra, 5azut&#225;n vizet &#246;nt&#246;tt a mosd&#243;t&#225;lba, &#233;s elkezdte a tan&#237;tv&#225;nyok l&#225;b&#225;t mosni &#233;s t&#246;r&#246;lni a mag&#225;ra k&#246;t&#246;tt kend&#337;vel. 6Simon P&#233;terhez l&#233;pett, aki &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, te mosod meg az &#233;n l&#225;bamat? 7J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt neki: Amit &#233;n teszek, most m&#233;g nem &#233;rted, de k&#233;s&#337;bb majd meg&#233;rted. 8P&#233;ter &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Az &#233;n l&#225;bamat nem mosod meg soha. J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi k&#246;z&#246;d sincs hozz&#225;m. 9Simon P&#233;ter erre ezt mondta neki: Uram, ne csak a l&#225;bamat, hanem a kezemet, s&#337;t a fejemet is! 10J&#233;zus &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Aki megf&#252;rd&#246;tt, annak csak arra van sz&#252;ks&#233;ge, hogy a l&#225;b&#225;t moss&#225;k meg, k&#252;l&#246;nben teljesen tiszta. Ti is tiszt&#225;k vagytok, de nem mind. 11Mert tudta, ki &#225;rulja el, az&#233;rt mondta: Nem vagytok mindny&#225;jan tiszt&#225;k.</div><div class="s">A Mester &#233;s tan&#237;tv&#225;nyai</div><div class="m"> 12Miut&#225;n megmosta a l&#225;bukat, &#233;s felvette a fels&#337;ruh&#225;j&#225;t, ism&#233;t asztalhoz telepedett, &#233;s ezt mondta nekik: &#201;rtitek, hogy mit tettem veletek? 13Ti Mesternek &#233;s &#218;rnak h&#237;vtok engem, &#233;s j&#243;l mondj&#225;tok, mert az vagyok. 14Ha teh&#225;t megmostam a ti l&#225;batokat, &#233;n, az &#218;r &#233;s a Mester, nektek is meg kell mosnotok egym&#225;s l&#225;b&#225;t. 15Mert p&#233;ld&#225;t adtam nektek, hogy amint &#233;n tettem veletek, ti is &#250;gy tegyetek. 16Bizony, bizony, mondom nektek: a szolga nem nagyobb az ur&#225;n&#225;l, &#233;s a k&#252;ld&#246;tt sem nagyobb ann&#225;l, aki elk&#252;ldte &#337;t. 17Ha tudj&#225;tok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek. 18Nem mindny&#225;jatokr&#243;l sz&#243;lok: &#233;n tudom, kiket v&#225;lasztottam ki, de be kell teljesednie az &#205;r&#225;snak: &#8222;Aki velem egy&#252;tt eszik, az t&#225;madt ellenem.&#8221; 19M&#225;r most megmondom nektek, miel&#337;tt megt&#246;rt&#233;nik, hogy amikor meglesz, higgy&#233;tek, hogy &#233;n vagyok. 20Bizony, bizony, mondom nektek: aki befogadja azt, akit elk&#252;ld&#246;k, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elk&#252;ld&#246;tt.</div><div class="s">J&#233;zus &#225;rul&#243;ja</div><div class="r">(Mt 26,20&#8211;25; Mk 14,17&#8211;21; Lk 22,21&#8211;23)</div><div class="m"> 21Miut&#225;n ezeket elmondta J&#233;zus, megrend&#252;lt lelk&#233;ben, &#233;s bizonys&#225;got tett e szavakkal: Bizony, bizony, mondom nektek, k&#246;z&#252;letek egy el&#225;rul engem. 22Zavartan n&#233;ztek egym&#225;sra a tan&#237;tv&#225;nyok: vajon kir&#337;l besz&#233;l? 23J&#233;zus mellett telepedett asztalhoz egyik tan&#237;tv&#225;nya, akit J&#233;zus szeretett. 24Intett neki Simon P&#233;ter, hogy tudakolja meg, ki az, akir&#337;l besz&#233;l. 25Az odahajolt J&#233;zushoz, &#233;s megk&#233;rdezte t&#337;le: Uram, ki az? 26J&#233;zus &#237;gy felelt: Az, akinek &#233;n m&#225;rtom be a falatot &#233;s odaadom. Bem&#225;rtotta teh&#225;t a falatot, &#233;s odaadta J&#250;d&#225;s Isk&#225;ri&#243;tesnek, Simon fi&#225;nak; 27&#233;s akkor a falat ut&#225;n belement a S&#225;t&#225;n. J&#233;zus pedig &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Amit tenni akarsz, tedd meg hamar! 28Az ott &#252;l&#337;k k&#246;z&#252;l senki sem &#233;rtette, hogy mi&#233;rt mondja ezt neki. 29Egyesek ugyanis azt gondolt&#225;k, hogy mivel az ersz&#233;ny J&#250;d&#225;sn&#225;l volt, azt mondja neki J&#233;zus: Vedd meg, amire sz&#252;ks&#233;g&#252;nk van az &#252;nnepre, vagy azt, hogy a szeg&#233;nyeknek adjon valamit. 30Miut&#225;n teh&#225;t elfogadta a falatot, azonnal kiment. M&#225;r &#233;jszaka volt.</div><div class="s">Az &#250;j parancsolat</div><div class="m"> 31Amikor J&#250;d&#225;s kiment, &#237;gy sz&#243;lt J&#233;zus: Most dics&#337;&#252;lt meg az Emberfia, &#233;s az Isten dics&#337;&#252;lt meg &#337;benne; 32ha pedig az Isten dics&#337;&#252;lt meg benne, az Isten is megdics&#337;&#237;ti majd &#337;t &#246;nmag&#225;ban, s&#337;t azonnal megdics&#337;&#237;ti &#337;t. 33Gyermekeim, m&#233;g egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, &#233;s ahogyan megmondtam a zsid&#243;knak, hogy ahova &#233;n megyek, oda ti nem j&#246;hettek, most nektek is ezt mondom. 34&#218;j parancsolatot adok nektek, hogy szeress&#233;tek egym&#225;st: ahogyan &#233;n szerettelek titeket, ti is &#250;gy szeress&#233;tek egym&#225;st! 35Arr&#243;l fogja megtudni mindenki, hogy az &#233;n tan&#237;tv&#225;nyaim vagytok, ha szeretitek egym&#225;st.</div><div class="s">P&#233;ter fogadkoz&#225;sa</div><div class="r">(Mt 26,31&#8211;35; Mk 14,27&#8211;31; Lk 22,31&#8211;34)</div><div class="m"> 36Simon P&#233;ter megk&#233;rdezte t&#337;le: Uram, hova m&#233;gy? J&#233;zus &#237;gy felelt: Ahova &#233;n megyek, oda most nem k&#246;vethetsz, de k&#233;s&#337;bb k&#246;vetni fogsz. 37P&#233;ter &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, mi&#233;rt ne k&#246;vethetn&#233;lek most? Az &#233;letemet adom &#233;rted! 38J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: Az &#233;letedet adod &#233;n&#233;rtem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megsz&#243;lal, h&#225;romszor tagadsz meg engem.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch14" data-usfm="JHN.14">
 <div class="label">14</div><div class="s">J&#233;zus az &#250;t az Aty&#225;hoz</div><div class="m"> 1Ne nyugtalankodj&#233;k a ti sz&#237;vetek: higgyetek Istenben, &#233;s higgyetek &#233;nbennem! 2Az &#233;n Aty&#225;m h&#225;z&#225;ban sok hajl&#233;k van; ha nem &#237;gy volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet k&#233;sz&#237;teni a sz&#225;motokra? 3&#201;s ha majd elmentem, &#233;s helyet k&#233;sz&#237;tettem nektek, ism&#233;t elj&#246;v&#246;k, &#233;s magam mell&#233; veszlek titeket, hogy ahol &#233;n vagyok, ti is ott legyetek. 4Ahova pedig &#233;n megyek, oda tudj&#225;tok az utat. 5Tam&#225;s erre &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, nem tudjuk, hova m&#233;gy: honnan tudn&#225;nk akkor az utat? 6J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: &#201;n vagyok az &#250;t, az igazs&#225;g &#233;s az &#233;let; senki sem mehet az Aty&#225;hoz, csak &#233;n&#225;ltalam. 7Ha ismern&#233;tek engem, ismern&#233;tek az &#233;n Aty&#225;mat is: mostant&#243;l fogva ismeritek &#337;t, &#233;s l&#225;tj&#225;tok &#337;t. 8F&#252;l&#246;p &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, mutasd meg nek&#252;nk az Aty&#225;t, &#233;s az el&#233;g nek&#252;nk. 9J&#233;zus erre ezt mondta: Annyi ideje veletek vagyok, &#233;s nem ismert&#233;l meg engem, F&#252;l&#246;p? Aki engem l&#225;t, l&#225;tja az Aty&#225;t. Hogyan mondhatod: Mutasd meg nek&#252;nk az Aty&#225;t? 10Tal&#225;n nem hiszed, hogy &#233;n az Aty&#225;ban vagyok, &#233;s az Atya &#233;nbennem van? Azokat a besz&#233;deket, amelyeket &#233;n mondok nektek, nem &#246;nmagamt&#243;l mondom; az Atya, aki &#233;nbennem van, &#337; viszi v&#233;gbe a maga cselekedeteit. 11Higgyetek nekem, hogy &#233;n az Aty&#225;ban vagyok, &#233;s az Atya &#233;nbennem van; ha pedig m&#225;s&#233;rt nem, maguk&#233;rt a cselekedetek&#233;rt higgyetek!</div><div class="s">A m&#225;sik P&#225;rtfog&#243; &#237;g&#233;rete</div><div class="m"> 12Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz &#233;nbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket &#233;n teszek, szint&#233;n megteszi, s&#337;t ezekn&#233;l nagyobbakat is tesz. Mert &#233;n az Aty&#225;hoz megyek, 13&#233;s amit csak k&#233;rtek majd az &#233;n nevemben, megteszem, hogy dics&#337;&#237;ttess&#233;k az Atya a Fi&#250;ban; 14ha valamit k&#233;rtek t&#337;lem az &#233;n nevemben, megteszem. </div><div class="p"> 15Ha szerettek engem, megtartj&#225;tok az &#233;n parancsolataimat, 16&#233;n pedig k&#233;rni fogom az Aty&#225;t, &#233;s m&#225;sik P&#225;rtfog&#243;t ad nektek, hogy veletek legyen mind&#246;r&#246;kk&#233;: 17az igazs&#225;g Lelk&#233;t, akit a vil&#225;g nem fogadhat be, mert nem l&#225;tja &#337;t, nem is ismeri; ti azonban ismeritek &#337;t, mert n&#225;latok lakik, s&#337;t bennetek lesz. </div><div class="p"> 18Nem hagylak titeket &#225;rv&#225;n, elj&#246;v&#246;k hozz&#225;tok. 19M&#233;g egy kis id&#337;, &#233;s a vil&#225;g t&#246;bb&#233; nem l&#225;t engem, de ti megl&#225;ttok, mert &#233;n &#233;lek, &#233;s ti is &#233;lni fogtok. 20Azon a napon megtudj&#225;tok, hogy &#233;n az Aty&#225;mban vagyok, ti &#233;nbennem, &#233;n pedig tibennetek. 21Aki elfogadja parancsolataimat, &#233;s megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az &#233;n Aty&#225;m; &#233;n is szeretni fogom &#337;t, &#233;s kijelentem neki magamat. </div><div class="p"> 22Azt mondta neki J&#250;d&#225;s, nem az Isk&#225;ri&#243;tes: Uram, mi&#233;rt van az, hogy nek&#252;nk akarod kijelenteni magadat, &#233;s nem a vil&#225;gnak? 23J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: Ha valaki szeret engem, az megtartja az &#233;n ig&#233;met; azt pedig az &#233;n Aty&#225;m is szeretni fogja, &#233;s elmegy&#252;nk hozz&#225;, &#233;s n&#225;la maradunk. 24Aki nem szeret engem, nem tartja meg az &#233;n ig&#233;imet. Az az ige pedig, amelyet hallotok, nem az eny&#233;m, hanem az Aty&#225;&#233;, aki elk&#252;ld&#246;tt engem.</div><div class="p"> 25Elmondom ezeket nektek, am&#237;g veletek vagyok. 26A P&#225;rtfog&#243; pedig, a Szentl&#233;lek, akit az &#233;n nevemben k&#252;ld az Atya, &#337; megtan&#237;t majd titeket mindenre, &#233;s eszetekbe juttat mindent, amit &#233;n mondtam nektek. 27B&#233;kess&#233;get hagyok nektek, az &#233;n b&#233;kess&#233;gemet adom nektek, de nem &#250;gy adom nektek, ahogyan a vil&#225;g adja. Ne nyugtalankodj&#233;k a ti sz&#237;vetek, ne is cs&#252;ggedjen! 28Hallott&#225;tok, hogy &#233;n megmondtam nektek: elmegyek, &#233;s visszaj&#246;v&#246;k hozz&#225;tok. Ha szeretn&#233;tek engem, &#246;r&#252;ln&#233;tek, hogy elmegyek az Aty&#225;hoz, mert az Atya nagyobb n&#225;lam. 29Most mondom ezt nektek, miel&#337;tt megt&#246;rt&#233;nik, hogy ha majd megt&#246;rt&#233;nik, higgyetek. 30M&#225;r nem sokat besz&#233;lek veletek, mert elj&#246;n e vil&#225;g fejedelme, b&#225;r felettem nincs hatalma. 31A vil&#225;gnak azonban meg kell tudnia, hogy szeretem az Aty&#225;t, &#233;s &#250;gy cselekszem, ahogyan az Atya parancsolta. Keljetek fel, menj&#252;nk el innen!</div>
 </div>
 </div>
</div>

A húsvét történeteMinta

Szentírás

A tervről

Kapcsolódó tervek