Új év, megújult irgalomMinta

Ha az örökkévalóság a terv, akkor semmi értelme leszűkíteni az életedet a pillanatnyi szükségeidre és vágyaidra.

Nem kétséges, a Biblia egy „teljes-képes” könyv, és arra hív minket, hogy mi is a teljes-kép fényében éljünk. Elméd rugalmasságát erősíti, amikor arra hív, hogy gondolkodj el a világ kezdete előtt történt és több ezer évnyire az örökkévalóságban ránk váró dolgokon. A Biblia egyszerűen nem engedi, hogy a pillanatnak élj. Nem ad helyt annak, hogy a gondolataidat, vágyaidat, szavaidat és tetteidet leszűkítsd azokra a spontán gondolatokra, érzelmekre vagy szükségekre, melyek egy adott pillanatban ragadnak meg téged. A gondolataid egy pillanatig fontosabbak tűnhetnek annál, mint amilyenek ténylegesen. Az érzelmeid egy pillanatig megbízhatóbbnak tűnhetnek annál, mint amilyenek valójában. A szükségeid egy pillanatig alapvetőbbnek tűnhetnek annál, mint amilyenek igazából. Isten olyan életet szánt nekünk, amely kapcsolódik a kezdetekhez és a befejezésekhez; és azért szánt nekünk ilyen életet, mert minden tettünknek kapcsolódnia kellene a kezdetek és befejezések Istenéhez, Aki által és Akiért teremttettünk. 

Nehéz az örökkévalóságot szem előtt tartva élni. Az élet újra és újra leszűkül a pillanatnyi dolgokra. Vannak olyan pillanatok, amikor úgy tűnik, az élet legfontosabb dolga az, hogy átvágjuk magunkat a városi forgalmi dugón, megnyerjük a vitát, vagy kielégítsük a szexuális étvágyunkat. Vannak olyan pillanatok, amikor boldogságunk és elégedettségünk leszűkül egy pár új cipő megszerzésére vagy a tíz perc múlva elkészülő marhasültre. Vannak olyan pillanatok, amikor az, hogy kik vagyunk, kicsoda Isten és hova vezetnek az események, pillanatnyi gondolataink, érzelmeink és szükségeink hátterébe zsugorodik. Vannak pillanatok, amikor eltévedünk Isten történetének kellős közepén. Elveszítjük az eszünket, elveszítjük az irányérzékünket, és elfeledkezünk még Istenről is. 

Isten emlékeztet bennünket arra, hogy nem ennyiből áll az egész, merthogy Krisztus Jézusban megteremttettünk és újjá is teremttettünk az örökkévalóság számára. Emlékeztet minket arra, hogy ne a pillanatnyi kincsekért éljünk: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben.” (Máté 6:19–20) 

Gondolj csak bele: ha Isten már helyet adott neked az örökkévalóságban, akkor az oda vezető útra szükséges összes kegyelmet is megadta neked, különben soha nem érnél oda. Van kegyelem a mi ingatag és könnyen elkallódó szívünk számára. Van szabadulás az önteltségből és a figyelmetlenségből. Az örökkévalóság Istene neked adja örök kegyelmét, hogy az örökkévalóságot szem előtt tartva élhess.