Új év, megújult irgalomMinta

Isten arra hív téged, hogy tarts ki hitből, aztán Ő hatalmas kegyelemmel megőriz és megtart majd téged.

Van egy csodálatosan bátorító neve az általad szolgált Istennek, mégis lehet, hogy átengeded a szemeiden, fel az agyadba anélkül, hogy megállnál megünnepelni annak dicsőségét. A rómaiakhoz írt levél tizenötödik részének ötödik igeversében Pál úgy nevezi Őt, a te Uradat, hogy „az állhatatosságnak Istene” (CSIA). Ez a megnevezés igazán a lényegére tapint annak, hol találhatod meg a reménységedet. Hadd fogalmazzak egyértelműen: reménységedet nem találhatod meg saját kitartásra irányuló képességedben és készségedben — ugyanis az csakis Isten rendíthetetlen, állhatatos, azaz kitartó elkötelezettségében található, amelynek köszönhetően soha nem fordul el az Ő kegyelme munkájától. Reménységedet abban találod, hogy közösségbe kerülhettél azzal, Aki állhatatosan kitart bármi áron. 

Miért olyan fontos ezt megérteni? Mert a te állhatatosságod, kitartásod a legjobb esetben is hiányos lesz. Lesznek pillanatok, amikor megfeledkezel arról, ki is vagy, és ún. kegyelem amnéziában fogsz szenvedni. Lesznek időszakok, amikor elkeseredsz, és egy ideig nem azokat a jó dolgokat teszed, amelyekre Isten elhívott. Lesznek pillanatok, kicsik és nagyok, amikor szándékosan lázadsz majd. Talán most azt gondolod, „Én soha!” De gondolkodjunk együtt – amikor te, egy keresztény, valami csúnyát mondasz egy másik személynek, nem azért teszed, mert nem tudod, hogy az rossz dolog, hanem azért, mert abban a pillanatban a legkevésbé sem érdekel, hogy mi helytelen.

Láthatod, a tökéletes állhatatossághoz pontosan az kell: tökéletesség; és mivel egyikünk sem érte még el ezt a szintet, magunkon kívül kell keresnünk a reménységet. A kitartás reménységét nem a magad jellemében vagy saját erődben találod, hanem az Úréban. Mivel Ő mindig hűséges lesz, számíthatsz arra, hogy meg is adja mindazt neked, amire szükséged van ahhoz, hogy te is hűséges maradj. A te állhatatosságod Őrajta áll, és Ő maga határozza meg azt, mit jelent számodra a kitartás. Az állhatatosság Istene által neked adatott kitartás kegyelme az, ami biztosítja számodra mindazt, amire szükséged van ahhoz, hogy folyamatosan az maradj, akinek Isten szán, és azt tedd, amire Isten elhívott, mostantól egészen addig a pillanatig, amikor majd átkelsz a túloldalra. Amikor a nehézségek leleplezik határozottságod gyengeségét és erőd korlátait, nem kell pánikba esned, mert Ő kitart majd azokban a pillanatokban is, amikor te nem érzed magadat képesnek erre.