Kezdd itt | Tedd meg új életed első lépéseit JézussalMinta

Márk 10-11 | Örök élet

Ma egy fiatal férfi tesz fel Jézusnak egy komoly kérdést. Márk tizedik fejezetének 17. igeverse:

„Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte azt kérdezte tőle: »Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«”

Ez aztán a kérdés! A Biblia azt tanítja, hogy rövid földi életünk cselekedetei határozzák meg sorsunkat az örökkévalóságban. Ez a fiatal férfi pedig tudni szeretné, mit kell tennie annak érdekében, hogy megkapja az örök életet – vagyis, hogyan juthat a mennybe?

Tehát, a jó Mesterhez fordul kérdésével. Nézd meg, hogyan reagál Jézus! A 18. igevers:

„Miért mondasz engem jónak?” - válaszolta Jézus. „Senki sem jó az egy Istenen kívül.”

Figyeld meg, hogy Jézus nem válaszol a kérdésre azonnal. Miért? Mert helyre akarja tenni a férfi téves elképzeléseit, mielőtt elmagyarázza a helyes választ. Ezért válaszol úgy, hogy „senki sem jó az egy Istenen kívül”. Ez nagyon fontos.

Hajlamosak vagyunk két részre osztani a világot: jó és rossz emberekre. A Biblia viszont azt tanítja, hogy mindannyian vétkeztünk és egyetlen ember sem igaz Isten nélkül, önmagában. (Róma 3:23) Igaznak lenni azt jelenti, hogy rendben vagy Istennel, s az ószövetség szerint az örök élethez vezető egyetlen út: az igaz élet útja (Példabeszédek 12:28)

Figyeld meg, mit mond Jézus ezután a 19. igeversben:

„Tudod a parancsolatokat…”

Fel is sorolja őket: ne ölj, semmi paráznaság, nincs lopás meg hamis tanúskodás, tiszteld a szüleidet. Gondolom, felismerted, hogy a Tízparancsolatból idéz. Nézzük a 20. igeverset:

„Ő pedig ezt mondta neki: »Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.«”

Ez a fickó egyértelműen nagyon jónak tartja magát. Meg is értem. Mielőtt megismertem Jézust, én is jónak tartottam magamat. Igyekeztem senkit nem megbántani, és egész jófej voltam.

Figyeljük most meg azt, mit hagyott ki Jézus. Felsorolta azokat a parancsolatokat, amelyek a mások iránti szeretetről szólnak, de nem említett egyet sem az Istennel való kapcsolatunkra vonatkozókból: „Ne legyen más Istened” és „ne készíts bálványokat” Istened helyett. Miért hagyta ki ezeket? Lássuk a 21. igeverset:

„Jézus rátekintett és megkedvelte őt.”

Itt álljunk meg egy kicsit! Ez a beszélgetés sokkal többet jelent Jézusnak holmi teológiai kérdezz-feleleknél. Jézus megkedvelte, szereti ezt a fickót. Ezért mondja neki a következőt:

„Egy hiányosságod van még: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!”

Hűha! Egyetlen dolog hiányzik csak az életéből a mennybe-jutáshoz. Csak egy! Most olvasd el figyelmesen, mi ez az egy dolog! A szegényeknek való adakozás? Nem hiszem! Az utolsó kifejezés a lényeg, két szó: „kövess engem!”

Az örök élet elnyerésének egyetlen módja van: Jézus követése. Pál apostol írta a Rómában élő hívőknek a következőt:

„Mert a törvény cselekedeteiből senki sem fog megigazulni őelőtte.” (Róma 3:20)

Ezek szerint a jó cselekedetek nem elegendők.

„(Csak) Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek.” (Róma 3:22)

Más szóval, Jézus megigazít minket Isten előtt, ha hitben járva követjük őt. A keresztre vitte a bűneinket és saját igazságosságát adta nekünk. (2Korinthus 5:21)

Akkor miért mondta Jézus ennek a férfinek, hogy adja el mindenét? Nos, figyeld meg, miként reagál:

„A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.” (Márk 10:22)

Tehát, a fickó gazdag volt. A reakciója pedig megmutat valamit. Azért volt szomorú, mert szerette a vagyonát. A pénz magában nem gonosz, de a pénz szeretete veszélyes dolog. A vagyon ugyanis könnyen bálvánnyá válik, átvéve Isten helyét az életünkben. Jézus vajon azért hagyta ki az első parancsolatokat, hogy rámutathasson arra, a mi emberünk életében is ilyen helyet kapott a pénz? Ismét csak azt kell mondanom, meg tudom érteni. Annak idején én is azt gondoltam magamról, hogy jó ember vagyok, de a büszkeségem volt a bálványom, és ez távol tartott Istentől. Ennek a fiatalembernek a pénze volt a bálványa, ezért mondta neki Jézus, hogy először el kell engednie a bálványait, s csak azután követheti őt.

Figyeld meg Jézus szavait! A mennyről azt mondja, hogy az „az Isten országába való belépés”. Ez új megvilágításba teszi a dolgokat. Ha a menny csupán egy jó hely lenne, akkor a belépéshez is csak jóság kellene. Ha viszont a menny az Isten országa, akkor a belépéshez a Királlyal való jó viszony szükségeltetik.

Jézus a Király, s az egyetlen út Isten országába nem más, mint Jézus követése. Jézus maga a jóság, és egyedül ő tehet bennünket igazzá. Addig azonban nem követheted Jézust, amíg bálványaid után jársz. Nem szolgálhatsz két úrnak, s nem mehetsz egyszerre két irányba.

Mi történt végül ezzel a férfivel? Vajon követte valaha Jézust, vagy megnyerte a világot, de elvesztette a lelkét? Nem tudjuk. Azt viszont tudom, hogy neked még van időd.

Kíváncsi volnék, miként reagálna Jézus, ha ma te tennéd fel neki ugyanezt a kérdést. Mindenkinek megvannak a saját bálványai: pénz, élvezetek, drogok, siker, büszkeség, testi kívánságok. Saját bálványaid beazonosításához csupán tedd fel magadnak a kérdést: Amikor Jézus azt mondja, „kövess engem”, mi tart vissza?

Olvasd el a Márk tizedik fejezetét, és gondold át, mit kell elengedned ahhoz, hogy Jézust tudd követni.

Elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Jézus feleletének melyik része ad valóban választ a férfi kérdésére? (Olvasd el a 10:17 és 10:21 igeverseket!)
• Miért mondja Jézus, hogy nagyon nehéz a gazdagoknak Isten országába jutni? (Olvasd el a 10:25-öt!)
• Amikor Jézus arra hív, hogy kövesd őt, mi tart vissza? Írd le, amire Isten rámutat!