Oswald Chambers: Öröm - Erőre lelni az ÚrbanMinta

Bármikor is érkeznek angyalok a földre, mindig örömtől duzzadva jönnek, és ezt az örömöt azonnal marasztalni kell (Lukács 2:13). A föld olyan, mint egy betegszoba, és amikor Isten angyalait küldi a földre, a következő szavakkal kell elküldenie őket „Most csendesedjetek el! Az embereket annyira megbetegíti a bűn, hogy nem érthetik a ti lelkendezéseteket.” Amikor a vakság fátyla lehullik valaki szeméről, azonnal ujjongásban és nevetésben tör ki. Ezen tulajdonságok Istentől vannak, és az Ő rendelete szerint működnek; a komorság, elnyomás és lehangoltság viszont olyan tulajdonságok, melyek egyáltalán nem tartoznak Istenhez.

Minden egyes alkalommal, amikor Istennel valamely dolgot elrendezünk az Ő szövetségére alapozva, mindent teljes mértékben Istenre bízva, nem lesz abban semmi érdemünk, az emberi tényező ki lesz iktatva, viszont olyan túlcsorduló mértékben fogjuk megérezni azt, hogy Isten teremtményei vagyunk, hogy teljesen elváltoztat bennünket a békesség és öröm.

Elmélkedj a következő kérdéseken: Milyen hamis képzet fátyla vakítja meg értelmemet és tart vissza attól, hogy megtapasztalhassam az Úr örömét? Mikor történt meg utoljára, hogy majd kicsattantam az örömtől? Miként kapcsolódik a kreativitás, a teremtés képessége az örömhöz?

Az idézetek a „Not Knowing Where” c. könyvből valók, és a ©Discovery House Publishers kiadó tulajdonát képezik. Minden jog fenntartva.