LUK 22

22
Yisu Tepsettsü Tasa Asaba
(Mat. 26.1-5; Mar. 14.1-2; Yoh. 11.45-53)
1Tang Kümtettsü Benjong ta ajaba piyazü meinokba amtsük benjongji anasa ait. 2Aser puti-ungertem aser tezülurtemi paji koda südaktsütsü ta bushi, kechiaser parnoki nisungtem tsübu. 3Idangji terana rongnungji ka, Iskariot Yihuda ta ajaba daki Satan ai; 4aser pai oa, puti-ungertem aser tirtem nem pa bendanga agütsütsü iba oji parnok den jembitep. 5Aser parnoki pela-a liasü aser pa nem sen agütsütsü nangzük. 6Aser Yihudai aji nangzük aser telokti-i memeteti parnok nem pa bendanga agütsütsü mapang tajung ka bushi.
Kümtettsü Benjong Renemba
(Mat. 26.17-25; Mar. 14.12-21; Yoh. 13.21-30)
7Aser piyazü meinokba amtsük benjong koba nung Kümtetba tenla tepsetsü tim, aji atong. 8Aser pai Peter aser Yohan yoka ashi, “Oang, aser asenok asoshi Kümtettsü Benjong achitsü renemang.” 9Aser parnoki pa dang ashi, “Nai onok nem ibaji kong renemdaktsünür?” 10Pai parnok dang ashi, “Ajiang, kodang nenoki yimti jagi idir, idakji nisung ka tzü mori bener nenok den ajuruteptsü. Pa atuba kidang jagi pa sülen oang. 11Aser nenoki kibur dangji ashitsüla, ‘Tesayuri ne dang ashir, ni kü nütsüngtem den Kümtettsü Benjong achitsü aener taktangji kong ali?’ 12Aser pai nenok dang temaba taktang tulu ka oset dena renemteter sayutsü, idakji renemang.” 13Parnoki oa pai parnok dang ashiba amaji angu; aser parnoki Kümtettsü Benjongji renem.
Kibuba Benjong Tenzükba
(Mat. 26.26-30; Mar. 14.22-26; 1 Ko. 11.23-25)
14Aser kodang mapangji atong pai langbang nungji amen aser tenyartemji pa den liasü. 15Aser pai parnok dang ashi, “Ni tim matemdang iba benjong ya nenok den chinü, 16kechiaser ni nenok dang shidi, Tsüngrem Yimli nung ibai matalok tashi ni ibai machitsü.”
17Aser pai marok ka bena aru, aser kodang pai Tsüngrem nem tenüngsang agütsü aser ashi, “Ibai agiang aser nenok rongnung lemsaang; 18kechiaser ni nenok dang shidi, tang nungi Tsüngrem Yimli maru tashi ni tsükmenatzü tzü majemtsü.” 19Aser pai amtsük bena aru aser tenüngsang agütsür külen pai aji sangsa aser parnok nem agütsü aser ashi, “Ibai nenok asoshi agütsüba kü mang. Ni bilemtettsü asoshi nenoki yamai benshiang.” 20Aser benjong chir külenji aji odasa pai marok bena aru aser ashi, “Iba marok kü zü nung tasen tezüngzüktepba lir, koba nenok asoshi tokshir. 21Saka ajiang, ni ashioktsüba teka langbang nung kü den lir. 22Kechiaser atemzüka aliba amato Nisung Chirji atangji asütsü, saka shiba ajanga paji ashioktsür iba nisung asoshibo aiatai!” 23Aser parnok rongnung shibai ibaji inyaktsü ta parnok kati ka dang asüngdangteptsü tenzük.
Shiba Tuluba Asütsü?
24Aser parnok rongnung shiba tulutiba asütsü ta parnoki toktep. 25Aser pai parnok dang ashi, “Bendangertem chubatemi parnok madak kibur akümer, aser shirnok parnok madak tashi lir, parnokji teyarirtem ta ajar. 26Saka nenokbo yamaji masü, oda nenok rongnung shiba tulutiba lir, paji tanubutiba ama aser shiba lenir lir, paji tenzüker ama kümang. 27#Yoh. 13.12. Kechiaser chiyungdak amensang asü mesüra anganüsang tuluba? Chiyungdak amensang tuluba masü no? Saka nenok rongnung anganüsang ama ni lir.
28“Saka kü timtem nung maneni alibaji nenok lir; 29Aser nenoki kü Yimli nung chia ajemtsü 30#Mat. 19.28. aser nenoki Chuba menden nung mener Israel kidong teranaji o bendangtsü asoshi kü Bui Yimli ka kü nem atadaktsü yamaji ni nenok nem Yimli ka atadaktsür.
Peteri Menangzüktsü Indang Shinba
(Mat. 26.31-35; Mar. 14.27-31; Yoh. 13.36-38)
31“Simon, Simon, ajiang, satani nenok ajak tsük sepshiba ama septoktsü asoshi nenok agitsü akhang. 32Saka ne tamang tamakok mangutsü asoshi ni sarasadem, aser na kodang temulung meyipdir nai ne adianutem tashi itdakjang.” 33Aser pai pa dang ashi, “Kibuba, ni ne den tepuokdaki aotsü aser tasüba dangi aotsüa renema lir.” 34Yisui langzü “Peter, ni ne dang shidi, nai ni memetet ta asemben menangzük tashi taonung ani makongtsü.”
Yangku, Juli Aser Nok
35Aser pai parnok dang ashi, “Kodang ni nenok sen juli, mesüra yangku mesüra tsüngsem mebeni yok, idangji nenok langka agi meperi ama?” Aser parnoki ashi, “Masü.” 36Aser pai parnok dang ashi, “Saka tang shiba sen juli mesüra yangku aka itemji benang aser shiba nok maka, pai sü yokang aser nok ka aliang. 37Kechiaser ni nenok dang shidi, kü indang zülua alibaji ataloktsü, aser ozüng raksartem den pa züngsem, kechiaser kü indang ashibaji ataloktsü.” 38Aser parnoki ashi, “Kibuba, ajiang, yangi nok ana lir.” Aser pai parnok dang ashi, “Aji teperi.”
Oliv Tenem Nung Sarasademba
(Mat. 26.36-46; Mar. 14.32-42)
39Aser pai adoka pa yimsü amato Oliv tenem leni ao; aser nütsüngtema pa sülen anitak. 40Aser kodang pa iba jagi aru pai parnok dang ashi, “Nenok tatitang nung metsüktsü asoshi sarasademang.” 41Pai parnok nungi tatsüka pila-a ao, aser apudaka sarasadem, 42“Oba, nai mulungra, iba marok ni nungi agienangma; aji saka kü mulung masü, ne mulung sang.” 43Aser kotak nungi tenyar ka adoka pa tashi itdaktsü. Aser timtem kanga ali nung pai kanga sarasadem. 44Aser pa asentzü azü ama jenzüka ali nung tsük. 45Aser kodang pai sarasademba nungi shishi, pai nütsüngtem dangi aru aser parnok jashia mejanga angu. 46Aser pai parnok dang ashi, “Kechiba nenoki mejanger? Shishiang aser nenok tatitang nung metsüktsü sarasademang.”
Yisu Aputsü Aruba
(Mat. 26.47-56; Mar. 14.43-50; Yoh. 18.3-11)
47Pai jembia alidang telok ka aru aser Yihuda ta ajaba terana rongnungji ka pai parnok anir aru. Pai Yisu anasa oa pa dak tebang mesep; 48Saka Yisui pa dang ashi, “Yihuda, tebang mesepba ka agi nai Nisung Chir ashioktsür ama?” 49Aser kechi ataloktsü, aji pa meketa alirtemi angudang parnoki ashi, “Kibuba, onoki nok agi lepdi ni?” 50Aser parnok rongnung kati temaba putir kilir ka dak lepoktsü aser pa tenarong tajichi leptoktsü. 51Saka Yisui ashi, “Nenoki joko ibai ojang dang benshiang.” Aser pa tenarong nungji kongshia pa anebtsü. 52Idangji puti-ungertem, tenla kidang tirtem aser tamburtem dang Yisui ashi, “Rakzükraktemer ka anema arur ama nok aser süngsütem bener nenoki ni anema arur no? 53#Luk. 19.47; 21.37. Kodang tenla kidang ni nenok den kenüamati liasü, idangji nenoki kü dak teka mai; Saka ya nenok mapang, aser tammang ain lir.”
Peteri Yisu Menangzükba
(Mat. 26.57-58,69-75; Mar. 14.53-54,66-72; Yoh. 18.12-18,22-27)
54Idangji parnoki pa apu aser temaba putir kidangi anir ao, Peteri aji ngua oji nungi anitak. 55Kodang parnoki kima tiyong nung mi apu aser külemi amen, Peteri parnok rongnung amen. 56Aser aiür kati pa mitsüng nung mena ngua pa dak rangketa repranga ashi, “Iba nisung ya pa den liasü.” 57Saka pai menangzüki ashi. “Tetsür, ni pa memetet.” 58Ano kenpiga lir külen tangar kati pa angu aser ashi, “Na-a parnok rongnung ka lir.” Saka Peteri langzü, “Nisung, ni masü.” 59Aser mapang tatsüka lir külen tangar kati nenshia ashi. “Atangji iba nisung ya pa den liasü, kechiaser pa Galil nunger.” 60Saka Peteri ashi, “Nisung nai kechi ashir aji ni memetet.” Aser ano pai jembia alidang, ani akong. 61Aser Kibubai meyiper Peter dak reprang. Aser taonung ani makongdang nai ni asemben tashi menangzüktsü ta Kibubai ashiba pai bilemtet. 62Aser pai tatsüka pila-a ao aser kanga ajeb.
Yisu Atalaja Pa Dak Azükba
(Mat. 26.67-68; Mar. 14.65)
63Aser Yisu dak ametertemi pa atala aser pa dak azük. 64Aser parnoki pa tenük nembangtsü aser pa dang asüngdanga ashi, “Ne dak azükbaji shiba? Shibai ne dak azüker shiang.” 65Aser tanga o aika agi parnoki pa anema atala-a jembi.
Mungdang Madang Yisu Noktakba
(Mat. 26.59-66; Mar. 14.55-64; Yoh. 18.19-24)
66Aser anepdang kümli-i tamburtem mungdang nungji putiungertem o tezülurtem na sentep; aser parnoki pa parnok mungdangi anir arua ashi, 67“Na Khristaji süra onok dang shiang.” Saka pai parnok dang ashi, “Ni nenok dang shira nenoki mamangtsü; 68aser ni nenok dang asüngdangra nenoki melangzütsü. 69Saka tang nungi Nisung chir Tsüngrem ain tajichilen mena alitsü.” 70Aser parnok ajaki ashi, “Süra, na Tsüngrem Chir asü?” Aser pai parnok dang ashi, “Nenoki paji ni ta ashir.” 71Aser parnoki ashi, “Asenoki kechi kuli tali tenüngdaktsü aka! Kechiaser pa tebang ajanga asenoki tejangja angashiogo!”

Àwon tá yàn lọ́wọ́lọ́wọ́ báyìí:

LUK 22: ANSEBSI

Ìsàmì-sí

Pín

Daako

None

Ṣé o fẹ́ fi àwọn ohun pàtàkì pamọ́ sórí gbogbo àwọn ẹ̀rọ rẹ? Wọlé pẹ̀lú àkántì tuntun tàbí wọlé pẹ̀lú àkántì tí tẹ́lẹ̀