Matyu 5

Du sokoremó Yesuné so whi̧paae yó mótu betale fo

(Luk 6:20-23)

1-2Téró Yesuné kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wóló touró betepa, a̧ sokore du ao̧paae holóló beterepó. Atéró beteremó, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae walepó. Atéró wóló betó mupa, ama atimapaae yó mótu duraalu,

3“Mepaae so whi̧ dené ya̧lo kepe bete tua̧mó me wisi alakélé muni, mo ya̧ya̧rapó du betepa, ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.

Ti noatepa meipó. Ai so whi̧ta, Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ala sóró ai tare ape.

4Mepaae atima dekȩné sukutu wole du betere so whi̧ta, Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.

Ti noatepa meipó. Mió dekȩné sukó̧ló wole du beteretei, take Kótóné atima tuȩ́ tiki feléraalo ai ape.

5Mepaae naame yóló mo dua betere so whi̧ ti Kótóné wisiró beterapóló, hai̧né sinitu betae.

Ti noatepa meipó. Kótóné hae tiki mo turó atimamó matepa saalopó.

6Mepaae so whi̧ de woteró wȩi nokoletamo du dere kaae, Kótóné mo donoi ala wisi eraairaalu ekȩle du betepa, ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.

Ti noatepae, atétere so whi̧paaeta Talené ama donoi ala mo ti su̧raalo ai ape.

7Mepaae so whi̧ denétamo mené a̧paae me dowi ala eratepa me o̧la meipóló ha̧le kemeróo, me whi̧ sekȩi ala tua̧mó betepa ko̧lené sukutu tao sóo du betepa,

ti atétere so whi̧ Kótóné ko̧lené sukutu tao sóró, atimané dowi alakélé ama kemeró beterapa, hai̧né sukutu beteró̧póló yae.

8Mepaae so whi̧ atimané hosaa tua̧mó me alatamo hosekéni, mo wisi alatóró erótu betepa, ti hai̧né sukutu betae.

Ti noatepae, atétere so whi̧né ti Kótó mo kelaalopó.

9Ho̧le sere ala ó bóe dele ala taalae yóló, filitere so whi̧ta ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.

Ti noatepae, atétere so whi̧ kilituraalu, ita Kótóné ama naale senaale beterapó yaalo ai ape.

10Mepaae so whi̧tamo Kótóné mo donoi alamaaté erótu beteremó, kae kae sekȩi alané só derótu betepa, ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.

Ti atétere so whi̧né Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ala sóró ai tare ape.

11Dia̧ ya̧lo ala erótu beteremó, mepaae so whi̧né dia̧paae kae kae sekȩi ala eratepa, ó so whi̧ feané keletómó kapala fo yóló faletepa, ó kae kae eratere fo yóló dia̧ só deratepakélé, Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.

12Ti noatepa meipó. Take Kótóné ama ko̧ló whi̧rapepaaekélé mió dia̧paae ai erótu betere sekȩi ala kaae, erótu bitipakalepó.

Atérapa ó hepen bemó mole doasi dupu saaireteimó, mo kée yóló hai̧né sukutu betae,”

Keriso so whi̧ i haemó kóró dȩtamo kaae beterapóló yale fo

(Mak 9:50, Luk 14:34-35)

13“Dia̧ta, i haemó betó mole so whi̧tamo kó felé kaae yóló ai betere ape. Téretei, kóné felé kemetepa, ti momó kae netéró felé bulaaloé? Mo meipó. Atéró felé initere kó me ala enénipó. Atétere kó taae faróló hae tikimó beseké yóló mupa, so whi̧né tȩiya tȩiya yaalo ai ape.

14Dia̧ta, i haemó betó mole so whi̧tamo mo dȩ kaae beterapó. Doasi sokore hae du tómó mo ha̧keamó tȩ mole be hulua bóe whi̧né kelao̧sóró, me o̧lané kinanénipó. 15Atére kaae, mepaae whi̧né lamp sa̧ dȩróló doasi ni fake ao̧mó kinóló mulótimipó. Ti noa yo̧póló meipó. Be tua̧mó betó mole so whi̧ fea dȩmó beteró̧póló kisipa mutu, sa̧ dȩróló mulatere ni fake tómótóró ha̧keamó mulótua dapó. 16Atétu dere kaae, dia̧ tua̧mó ere dȩ so whi̧ feané koló̧póló, ha̧keamó dȩró betae. Atépa, so whi̧né kilituraalu, ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané doi sóró horótu beteró̧póló, wisi ala ha̧keamó erótu betae.”

Kótóné tukóló muló betere foné erae ere ala doko̧nale fo

17“Ȩ waleteita, Moses-né yóló muló betere foró Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené yó melale fotamo tokó̧ló aluraai wénitei, ai asȩmó yóló muló betere fo dokonaairaalu wóló i betere ape. 18Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ó sa̧ró i haetamo kemeyaai teópa, Moses-né yóló muló betere fo kwia mo sawakélé aluyaalomeipó. Atéyaalopóló muló betere fo fea ha̧sókó feni, dokonóló motóróti eraalo ai ape. 19Whi̧ me dené i asȩyóló muló betere fo mo sawakélétamo tikitepa, ó me whi̧paaekélé ai ala tukóló yae yóló yó matepa, ti atétere so whi̧ Kótóné tȩtéróló kaae tare hepen be tua̧mó doikélé mo muaalomeipó. Téyaalotei, mepaae so whi̧ dené kale yae yóló muló betere fo wosóló eróo, mepaae so whi̧paaekélé i fo sya fóló erae yóló yó melóo, du betere so whi̧ta, hepen bemó Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó doasi doi muaalo ai ape. 20Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧né dere mo donoi ala wisinaalené kale Moses-né asȩmó ere fo yó mótu betere whi̧raperó, Farisi whi̧rapetamoné du betere donoi ala tȩteró bitinipa, ti ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mo sókókélé faalomeipó.”

Dei tuȩ́ muóló fopaae buturaalu whi̧ dao̧se yale fo

(Luk 12:57-59)

21“Mo take diaao̧ noutererapepaae yóló mulale fo i ape. Me whi̧ mo ti dóló sukunao̧se. Atétepa, ti ai whi̧ a̧ kwia moleteiné taleyóló só deraalo ai ape. 22Atépatei, ya̧lo dia̧paae dere fo i ape. Whi̧ me dené ama no hamomatamo me bete munipatei, ha̧le fopaae depa, ti atétere whi̧ a̧ kwia moleteiné taleyóló só deraalopó. Atétere kaae, whi̧ me dené me whi̧ hamoma eratere fo depa, ti atétere whi̧ fo taletere whi̧rape beterepaae dapesó faalopó. Téyaalotei, whi̧ me dené ama no hamomapaae duraalu, ya̧ topo doyóló kisipa tikikélé okokoi-ó depa, ti atétere so whi̧ doasi kwia moleteiné mo ha̧le dótóró tare dowi sipaae faai ai du betere ape.

23-24Térapa, naao me o̧la Kótópaae ha̧le melaai dapóló, kale momatere tikipaae sóró fenalemótamo, naao noné ya̧tamo sekȩrapó depa, ti Kótópaae ha̧le melaaire o̧la melaaitei folosóró, naao notamo mole sekȩpi teraayóló wisirae. Atéró nalo ti naao ha̧le melaaire o̧la Kótópaae melae.

25Whi̧ me dené ya̧tamo fo tokó̧tamo yaai ya̧ dapesó fupa, ti diaamo tu̧ tua̧mó furaalutei a̧ kisipa wisi mulóló, hapale donorae. Até initepa, ti ya̧ taletere whi̧ beterepaae dapesó fóló, fo tokó̧tamo yóló, ai whi̧némo dipula be tȩteróló kaae tare whi̧rapené doasi topo whi̧né naase tua̧mó mulaalopó. Ai whi̧né amamo ya̧ dipula beterao̧sóró kisipa mutu dapó. 26Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ya̧ dipula beteretei sokó̧póló, da̧le mulale kwia beleka̧amale sonaai monikélé mo turó kemeróló menitepa, ti ya̧ dipula ha̧le bitiré fóló, kemeróló duputere sukamó sokaalo ai ape. Meitepa, ti ya̧ dipula ha̧le betó tawaalopó.”

Nópu nao̧se yale fo

27“I dere fota, diaao̧ taketi woseté wou beterapó. ‘So ó whi̧ nópu nao̧se,’ erapó. 28Ai fo epatei, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Whi̧ me denétamo me so kelené kolóló kisipa tikiné au nukupa, ti atétere whi̧né ama hosaa tua̧mó nópu mo ai nale ape. 29Naao turu kelenétamo ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere kele sokóló taae falae. Ti noatepae, naao tiki turó dowi si duku beterepaae fao̧sóró, ya̧ atéró dée nalatere tiki kwia tukóló taae faróló, wisi tikipaae fupa mo wisirapó. 30Naao turu naasenétamo ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti ai naase tukóló taae falatepa mo wisirapó. Ti noatepae, ya̧ dée nalatere naase tukóló taae farénitepa, naao tiki turó dowi si duku beterepaae fao̧sóró dapó.”

Whi̧né so tokó̧ fateremó yale fo

(Mat 19:9, Mak 10:11-12, Luk 16:18)

31“Upulé i fo asȩyóló muló beteretei diaao̧ ai tuȩ́re ape. ‘Whi̧ me dené ama sotamo tokó̧ falaai depa, ti tokó̧ fatere asȩ sóró fó̧póló sopaae melae,’ erapó. 32Ai fota mo epatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Whi̧ me dené ama so me whi̧tamo nópu nénipatei ha̧le tokó̧ fatepa, ti soma amatei nópu nalatapó. Atéró tokó̧ fatere so me whi̧némo dokotepa, ti ai whi̧ a̧kélé nópu nukulapó.”

Talené doi yóló malo yao̧se yale fo

33Yesuné atimapaae duraalu, “Take bitiré wale so whi̧paae yóló mulale fo me i ape. ‘Naao Talepaae i ala mo yaalopóló, malo yale fo tikini, motóró eró tawae,’ erapó. 34Tépatei, ya̧lo dia̧paae mo dirii fo i dapa wosae. Malo dere alakélé momókó yao̧se. Naao dere fo diriróturaalu, hepen be doi yóló malo momókó yao̧se. Ti noatepae, ó hepen beta, fea ala fea tȩteróló kaae tare Kótó betere tikipó. 35Ó diaao̧ dere fo diriróturaalu, i haekélé doi yóló malo momókó yao̧se. Ti i haeta, Kótóné ama hó dée daaló betere tiki ai ape. Jerusalem be hulua doi yólókélé momókó malo yao̧se. Ti noatepae, ai be huluata, fea ala fea tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ betere tikipó. 36Diaao̧ dere fo diriróturaalu, naase horóló kutiri teketere alakélé momókó yao̧se. Ti noatepae, naao topo niki mo beta̧kélé dȩ niki ó diliki niki biliranénipó. 37Dia̧né me ala mo ipa, ti ȩ́pó yalepótóró yae. Inipa, ti mo inipótóró yae. Naao ai dere fo mopó yó̧póló, mepaae kae kae ho̧ko fotamo touróló dereteita, ti dowi Satan-né yae yóló tȩnatepa dapó.”

Mené sekȩi ala eratepa tokó̧ melao̧se yale fo

(Luk 6:29-30)

38“Mo take yóló muló betepa, diaao̧ woseté wou betere fo i ape. ‘Whi̧ menétamo me whi̧ kele doratepa, ti menémo ama kelekélé dorae. Me whi̧nétamo me whi̧ sereke dukutepa, ti menémo ama serekekélé dukae,’ erapó. 39Ai fo mo epatei, ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Me whi̧nétamo dia̧paae me dowi ala eratepa, ti diaao̧mo atimapaae momó tokó̧ matere ala yao̧se. Me whi̧nétamo ya̧ faamumó okolope deké supa, ti me tikiró faamumókélé dó̧póló yó melae. 40Mepaae whi̧né ya̧tamo fo tokó̧tamo yóló, naao deró betere kuti sokotepa, ti me fo̧loi kutikélé só̧póló sókó melae. 41Mepaae whi̧nétamo, ya̧paae 1 kilomitamó ama o̧la o̧la beleróló fae yóló sȩtepa, ti naaomo me beleróló, 2 kilomita alerae. 42Whi̧ menétamo ya̧paae me o̧lakó kematepa, ti ama ai kematere o̧la melae. Me whi̧nétamo naao me o̧lakó kapala asiri saai dapóló ya̧paae wosetepa, melaalomeipóló ama dere fo sisópaae erao̧se.”

Bóe whi̧paae yaala sókó fae ere fo

(Luk 6:27-28, 6:32-36)

43“Taketi yóló muló betepa, diaao̧ woseté wou betere fo i ape. ‘Naao be whi̧ so whi̧paae yaala sókó furaalu, bóe whi̧ hó̧róló bóe du betae,’ erapó. 44Tépatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Diaao̧ bóe whi̧rape hȩkesené sinóló yaala sókó furaalu, wisi ala erótu betae. Mepaae whi̧nétamo dia̧paae sekȩi ala eratepa, atétere whi̧ Tale Kótóné tao sóró, kisipa tiki wisi muló̧póló momarae. 45Atétepa, ti dia̧ ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané naale senaaletóró betaalo ai ape. Talené suka dȩrótu betereteita, dowi ala dere so whi̧paaekélé, wisi ala dere so whi̧paaekélé erótu beterapó. Ama hali anatere alakélé, dowi ala du betere so whi̧ró donoi ala du betere so whi̧tamo wusurópaae anótua dapó. 46Dia̧nétamo, mepaae dia̧ hȩsekené sukó̧ló yaala sókó fole so whi̧paae maaté yaala sókó fu beteretei doasi alapakó, Kótóné dia̧mó dupu melaalopóló de? Ti kale takis moni siré kotere whi̧rapenékélé atei kaae ala dua dapó. 47Diaao̧ mo no ne apupaae maaté naamei fo yóló, ko̧leó du betere-a, ai doasi alaé? Ti mepaae Kótó tuȩ́ inire so whi̧nékélé ai ala dua dapó. Tépatei, ha̧le mo so whi̧paaekélé naameiné ko̧leó du betepa, ti mo doasi ala ai ape. 48Térapa, ó hepen bemó betere diaao̧ Aya a̧ me wisi ala ya̧ya̧ni, mo ti su̧ru ere kaae, dia̧kélé wisi alatóró eraté fóló, Talené ama ala mo ti su̧re whi̧ betae.”

Выбрано:

Matyu 5: ppo

Выделить

Копировать