Mózes első könyve 3

A bűnbeesés és büntetése

1Az Örökkévaló Isten sokféle vadállatot teremtett, de mind között a kígyó volt a legravaszabb. A kígyó egyszer megszólította az asszonyt, és ezt kérdezte tőle: „Csakugyan azt mondta Isten, hogy ti nem ehettek a kert egyetlen fájának gyümölcséből sem?”

2Az asszony ezt válaszolta: „Nem, dehogy! A kert minden fájáról szabadon ehetünk, 3csak egyről nem. Arról az egyről, amely a kert belsejében van, Isten mondta, hogy ne együnk a gyümölcséből, sőt, hozzá se nyúljunk, mert különben meghalunk.”

4De a kígyó így felelt: „Ugyan, dehogy fogtok meghalni! 5Isten ezt csak azért mondta, mert jól tudja, hogy amikor esztek annak a fának a gyümölcséből, felnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: megismeritek mi a jó és mi a rossz.”

6Az asszony látta, hogy milyen gyönyörű a fa, és azt gondolta, hogy a gyümölcsök biztosan jóízűek lehetnek. Elhitte, hogy a gyümölcsök bölccsé teszik — ezért leszakított egyet, és megette. Majd adott a gyümölcsből a vele lévő férjének is, aki szintén evett belőle. 7Hirtelen, mintha mindkettőjüknek felnyílt volna a szeme, mindent másképp láttak. Azt is azonnal észrevették, hogy meztelenek — ezért összekötözött fügefalevelekből valami ágyékkötő-félét készítettek, és azt vették magukra.

8Mikor az alkonyat közeledett, és feltámadt az esti szellő, az Örökkévaló Isten sétára indult a kertben. Ádám és felesége meghallották, hogy közeledik, és elbújtak előle a fák közé. 9De az Örökkévaló Isten kiáltott: „Ádám, merre vagy?”

10„Meghallottam, hogy jössz, és féltem tőled, mert meztelen vagyok, ezért elbújtam” — felelt Ádám.

11„De honnan tudod, hogy meztelen vagy? Ki mondta neked? Talán ettél annak a fának a gyümölcséből, amelytől eltiltottalak?” — kérdezte Isten.

12„Az asszony, akit mellém adtál, ő kínált meg abból a gyümölcsből — úgy ettem” — magyarázkodott Ádám.

13Akkor az Örökkévaló Isten az asszonyhoz fordult: „Mit tettél?”

„A kígyó, ő csapott be engem, azért ettem” — mentegetőzött az asszony.

14Az Örökkévaló Isten ezután a kígyóhoz szólt:

„Átkozott legyél,

mivel ezt tetted!

Átkozottabb leszel,

mint a többi vadállat!

Egész életedben hason csúszva járj,

és a föld porát egyed!

15Ellenségeddé teszem az asszonyt,

téged pedig az ő ellenségévé teszlek.

Leszármazottaid és az asszony leszármazottjai

folytonosan harcolni fognak egymással.

Az asszony leszármazottja#3:15 leszármazottja Szó szerint: „mag”. Ebben a versben többször is előfordul. A héber szó egyaránt jelenthet egyetlen, vagy sok-sok leszármazottat is. a fejedre tapos,

te pedig a sarkába harapsz.”

16Majd Isten az asszonyhoz fordult:

„Megsokasítom a terhességeddel járó nehézségeket,#3:16 Megsokasítom… nehézségeket Vagy: „Sokat kell dolgoznod, és ezen felül gyakran terhes leszel.”

és fájdalommal szülöd gyermekeidet.#3:16 és… gyermekeidet Vagy: „Nehéz munkád mellett még gyermekeket is szülsz.”

Szeretnél uralkodni a férjeden,#3:16 Szeretnél… férjeden Vagy: „Vágyakozol a férjed után”.

mégis ő fog uralkodni rajtad.”

17Azután Ádámnak ezt mondta:

„Parancsoltam neked,

hogy ne egyél annak a fának a gyümölcséből,

de te inkább a feleségedre hallgattál,

az ő szavának engedtél,

és ettél abból a gyümölcsből.

Ezért megátkozom a földet miattad:

egész életedben sok bajlódással és fáradsággal,

naponta kell művelned,

hogy megadja kenyeredet.

18Szántófölded töviseket és gyomokat nevel,

te pedig azokat a növényeket#3:18 növényeket Lásd 1:28–29. eszed,

amelyeket a földeden magadnak termelsz.

19Bizony, arcod verítékével kell megszerezned

mindennapi kenyeredet!

Halálod napjáig keményen dolgozol,

amíg visszatérsz a földbe,

amelyből kiformáltalak,

mert porból vagy,

és ismét porrá leszel.”

20Ezután Ádám elnevezte a feleségét Évának, mert Éva#3:20 Éva Ez a szó a héberben nagyon hasonlóan hangzik, mint az „élő” szó. lett az ősanyja minden utána következő embernek. 21Majd az Örökkévaló Isten állatbőrökből jobb ruhákat készített Ádámnak és a feleségének, és abba öltöztette őket.

22Akkor az Örökkévaló Isten ezt mondta: „Most hát az ember olyanná lett, mint egyikünk: ismeri a jót és a rosszat. Nem engedhetjük meg, hogy kinyújtsa kezét, és szakítson az Élet Fájának gyümölcséből és örökké éljen.” 23Ezért kiűzte az embert az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből az ember testét kiformálta. 24Miután kiűzte őket, az Éden kertje elé kerubokat állított, lángoló karddal, amely minden irányban villogott. Azért állította oda a kerubokat, hogy őrizzék az Élet Fájához vezető utat.

Atualmente Selecionado:

Mózes első könyve 3: EFO

Destaque

Copiar