Utazás a jászolhozMinta

Hitben járás

Az Írások emlékeztetnek bennünket arra, hogy az igaz férfiak és nők többsége nem láthatta reménysége gyümölcsét egészen addig, míg hitük komolyan meg nem próbáltatott. Sőt, voltak olyan esetek, amelyekben nem is láthatták meg a választ imájukra életük idején. Ez mégsem tartotta vissza őket attól, hogy higgyenek Istenüknek nap nap után.

Izráelnek már négy évszázada nem volt aktív prófétája, mégis, olyan emberek, mint Simon és Anna — Istenfélő emberek, akik szorgalmasan várták a megígért Messiást — kitartottak abban a hitben, hogy Isten pontosan azt teszi majd, amit meg is ígért. Nem adták fel a reményt, még idős korukban sem. Nem csoda hát, hogy azonnal felismerték a régóta várt küldöttet, amint meglátták édesanyja karjaiban — akkor is, ha mások nem ismerték fel Őt.

Nem volt számukra fontos a család anyagi állapota, hogy egyértelműen szegények voltak, hiszen a legolcsóbb áldozatot tudták csak bemutatni a templomban. Simon és Anna rögtön felismerte a királyi csemetét, azért, mert állandó kommunikációt folytattak Istennel; hitben, s nem látásban jártak.

Gyakorlati lépés: Adományozz egy újonnan vásárolt játékot egy olyan segélyszervezetnek, amely karácsonyi csomagokat oszt mély szegénységben élőknek.