Romokból új élet - Nehémiás könyveMinta

Olvasd el: Nehémiás 13:1–3; 4 Mózes 22:1–14; Ruth 1:16–17; 2 Timóteus 3:16–17

IMÁK: 2 Timóteus 3:16–17

„Istentől származik az egész Írás, amely hatékonyan használható a tanításra. Alkalmas arra, hogy meggyőzően rávilágítson a bűneinkre, hogy helyreigazítson és helyreállítson bennünket, hogy engedelmességre neveljen, és megmutassa, hogyan éljünk Isten tetszése szerint. Mindez pedig azt a célt szolgálja, hogy az Isten embere tökéletes legyen: minden tekintetben felkészült és alkalmas mindenféle jó munkára.”

Elmélkedés

Isten Izráel népét választotta ki magának. Kivezette őket a rabszolgaságból, át a pusztán, egészen az Ígéret földjéig. Ez a nép az Övé volt, annak is kellett maradnia, és nem szabadott a körülöttük élő népekkel, különösen az ammonitákkal és a moábitákkal házasságban keveredniük. Ezek a népek akadályozták a zsidókat a pusztai vándorlásuk során, sőt, a moábiták még Bálámot is felfogadták, hogy átkozza meg Izráel népét.

Isten azért szerette volna elkülöníteni népét a környező nemzetektől, mert tudta, hogy könnyen eltévelyednek és elcsábulnak a hamis bálványok imádatára. Azonban ha egy moábita vagy ammonita döntött úgy, hogy maga mögött hagyja pogány múltját és teljes szívvel Istent követi, akkor a nép befogadta. Ruth tökéletes példája ennek: ő Naomi istenét választotta, és elfordult a saját pogány szokásaitól, majd Izráel legnagyobb királyának felmenője lett, és hűségének köszönhetően Isten népe nagy tiszteletben tartotta.

Az olvasott alkalom nem az első eset, amikor a fogságból visszatérő zsidóknak meg kellett térniük ebből a konkrét bűnből. Már korábban is előfordult, hogy vegyes házasságokat kötöttek, eltévelyedtek, és más népek isteneit imádták. A Nehémiás 9:2 és 10:28 olyan eseteket elevenít fel, amikor a nép megbánta és elhagyta bűneit. A 13. fejezet eseményei nagyjából 30 évvel ezután játszódnak, bemutatva, hogy habár megbánták, amit tettek, a következő nemzedék ismét elkövette ugyanazt a hibát.

Ennek ellenére Isten hűséges, és az Ő szava nem tér vissza Hozzá dolgavégezetlenül. Amikor a nép olvasta, reagáltak, majd megbánták és elhagyták a bűneiket. Igaz, hogy később visszaestek, Isten mégis könyörületes volt velük. Az Ő szava célt ért, és bűnbánatra vezette a népet. Ez pedig ránk is igaz. Visszaeshetünk bár a bűneinkbe, Isten mégis hűséges és türelmes hozzánk. Ő arra használja az Igét, hogy megtérjünk. A zsidókhoz hasonlóan van lehetőségünk megbánni a bűneinket és visszatérni Hozzá – függetlenül attól, hogy mit tettünk.