Romokból új élet - Nehémiás könyveMinta

Olvasd el: Nehémiás 13:15–22; Márk 2:23–28

IMÁK: Márk 2:27

„Végül ezt mondta: »A szombat ünnepe van az emberért, és nem az ember a szombatért. Így hát az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is«”.

Elmélkedés

Isten népének szellemi újjáépítése nem egyik napról a másikra történt. Valójában Nehémiás könyvének utolsó fejezetei több évtizedet ölelnek fel, bemutatva, ahogy Nehémiás és a vezetők folyamatosan figyelmeztették az embereket, amikor azok eltértek a törvénytől. Ahogyan újra és újra más nemzetek közül választottak házastársat maguknak, az is szokásukká vált, hogy nem tartották tiszteletben a szombatot.

Nehémiás kiigazította a népet, sőt őrséget állított fel, hogy a szombatot Isten akaratának megfelelően tiszteljék. Nehémiásnak ezzel az volt a szándéka, hogy megóvja a népet a szombat megvetésének bűnétől, amely a korábbi nemzedékek bálványimádásához, végül pedig a száműzetéséhez vezetett. Arra törekedett, hogy segítse a népet abban, hogy Isten parancsai szerint járjon, és ne kövesse el ismét ugyanazokat a bűnöket. Szerette volna tisztelni Istent és megőrizni a rábízottakat – úgy, ahogy a fal első téglájának letétele óta tette.

Idővel a szombat körüli törvények merevebbé váltak. A vallási vezetők további iránymutatásokat és szabályokat állítottak fel annak biztosítására, hogy senki ne szegje meg a szombati törvényeket – vagy bármilyen más törvényt. A szívük azonban sajnos nem volt a helyén. Szem elől tévesztették azt, ami igazán fontos: Isten tiszteletét és az abba vetett bizalmat, hogy az Úr gondoskodik, még akkor is, ha ők egy napot pihennek. Ehelyett nagyon merev szabályokat alkottak, önelégültek voltak, amiért betartották őket, és elítélték azokat, akik nem.

Jézus azonban más utat mutatott nekünk. Felhívta a vallási vezetők és a tanítványok figyelmét a törvény valódi szándékára: Isten népének időt biztosítani a pihenésre és az ünneplésre. A szombaton végzett gyógyulás pihenéshez és ünnepléshez vezetett. A szombat azért született, hogy Isten népe pihenhessen és emlékezhessen arra, hogy egyedül Isten élteti őket.

Ma a szombat megtartásával tisztelhetjük Istent. Noha mi nem vagyunk ugyanúgy kötve a szombattörvényhez, mint a zsidók, a keresztények számára fontos gyakorlat a munka abbahagyására és Isten jóságának ünneplésére szánt nap. Azért hagyjuk abba a munkát, hogy bemutassuk, mennyire bízunk Istenben, valamint az Ő készségében és hajlandóságában, hogy gondoskodjon rólunk. Ekkor megünnepeljük a jóságát és megállunk, hogy emlékezzünk állandó hűségére. Legyünk a hit emberei, akik megállunk, hogy megpihenjünk Isten erejében és készségében, és ünnepeljük a jóságát!