Közösségre teremtveMinta

Olvasd el: 5 Mózes 31:1–8

IMÁK: 5 Mózes 31:6

„Ne féljetek, és ne ijedjetek meg tőlük, hanem legyetek erősek és bátrak, mert Istenünk, az Örökkévaló megy veletek, nem hagy cserben, sem el nem hagy titeket.”

ELMÉLKEDÉS

Isten a vele való kapcsolaton keresztül csodálatos ízelítőt adott nekünk a közösségi létet illetően. Biblikus közösségre lelni azt jelenti, hogy olyan emberekre találsz, akik szeretik Istent és engedelmeskednek Neki, akik az Ő képét tükrözik az őket körülvevő világnak, és mindennap bátorítják egymást, hogy maradjanak közel Jézushoz. Ez nem a zártkörű kis csoportokról, a klikkekről és a népszerűségi versenyekről szól, hanem az egymásra találásról, arról, hogy olyan férfiak és nők kerülnek kapcsolatba, akik elkötelezték magukat amellett, hogy az életükben Istent helyezik az első helyre, és akik neked is segíteni szeretnének abban, hogy ezt meg tudd tenni.

Ha szeretjük Istent és engedelmeskedünk neki, akkor közel maradunk Jézushoz és belekapaszkodhatunk az ígéretbe, miszerint Ő velünk van. Ő nem hagy el és nem tagad meg minket. A mai igerészben azt olvashattuk, hogy bár Mózes nem lépett be az Ígéret Földjére, Isten továbbra is megtartotta a népének tett ígéreteket. Izráel népével volt, sőt, előttük járt és előkészítette nekik az utat. Mózes azt parancsolta a népnek, hogy ne féljenek. Bármivel kelljen is szembenézniük, Isten nem csupán előttük megy, hanem velük jár. Ő sosem hagyja cserben a népét és nem tagadja meg őket.

Az angol közösség szó (community) a latin „con” előtagból (ami azt jelenti „együtt”) és a munis szóból ered (ami azt jelenti, végrehajtani egy szolgálatot). Azt jelenti, hogy olyan közösségben, szövetségben állsz másokkal, ahol ugyanazon a nézeteken, ugyanazokon az érdeklődési körökön és egyazon célokon osztoztok. Isten megtehetné, hogy előttünk járva készíti számunkra az utat és nekünk pedig követni kellene Őt. De mégis úgy döntött, hogy velünk marad, közösségben, együtt haladva, ahogy egyre közelebb és közelebb kerülünk Hozzá, ahogy növekszünk és kapcsolatba kerülünk a körülöttünk élőkkel.

Közösség. Együtt, egymással. Az Istennel való kapcsolatunk aktív, közeli, személyes, nem pedig egy távoli és hűvös dolog. A mi ígéreteket megtartó Istenünk azt mondja, ismét, hogy sosem hagy cserben minket és nem fog bennünket megtagadni. Ne félj hát, és ne veszítsd el a bátorságodat!