Átadott SzívMinta

Ráháb – Erő és bátorság

Olvasd el: Józsué 2; Zsidók 11:31; Jakab 2:14–26

IMÁK: Zsidók 11:31

„Hite miatt menekült meg Ráháb, a prostituált; nem ölték meg, mint a többi engedetlent. Ráháb ugyanis jó szívvel befogadta a házába az izraeli kémeket.”

Elmélkedés

Ráháb, akit Isten választott ki arra, hogy szerepet játsszon egy olyan tervben, amelynek teljes megvalósulását már nem láthatta életében, nagy erőt, bátorságot és hitet mutatott. Ráháb megmentette a Jerikó városának felderítésére küldött izraelita kémek életét. Később Ráhábnak lesz egy Boáz nevű fia, aki feleségül vesz egy Ruth nevű nőt, akinek születik egy Isai nevű fia, aki Dávid király apja lesz, és még egy hosszú leszármazási sor következik mindaddig, amíg egy Jézus nevű gyermek meg nem születik.

A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében említett férfiak és nők (akiket gyakran a „hit hőseinek” neveznek) nem azért kerültek oda, mert nyugodt, kényelmes életet éltek. Sokkal inkább olyan emberek voltak, akik akkor is hűségesek maradtak, amikor nem látták Isten ígéreteinek maradéktalan beteljesedését. Akkor is Isten követését választották, amikor nehéz volt, amikor ez másokat ellenük fordított, és amikor ez azt jelentette, hogy nehéz vagy veszélyes döntéseket kellett hozniuk.

Ráháb számára az lett volna a biztonságos választás, ha átadja az izraelita kémeket Jerikó királyának, vagy ha elmondja a királynak a terveiket, miután azok távoztak, annak érdekében, hogy a városa felkészülhessen a támadásra. Azonban a jerikóiakhoz eljutottak a történetek arról, hogy Isten milyen hihetetlen dolgokat tett a népéért. Ráháb tudta, hogy amikor Isten harcol a népéért, semmi sem állhat az útjába.

Ráháb hittel rejtette el a kémeket. Erős volt, és így meggyőzte a király embereit, hogy másutt keressék őket. Bátran kérte az izraelita kémeket, hogy kíméljék meg az ő és családtagjai életét. Ráháb nem próbálta meg rávenni őket arra, hogy gondolják meg magukat, és inkább egy másik várost támadjanak meg. Nem futott el, mielőtt az izraeliták visszatértek volna. Ehelyett Ráháb állhatatos maradt, követte az eléje tárt tervet, és hitt abban, hogy Isten népe megtartja a szavát.

Isten követése soha nem jelentett garanciát a könnyű, békés életre. De ígéretet kaptunk arra, hogy bármi történjék is, Isten velünk lesz. Ráháb egy piros fonalat tett ki az ablakába, hogy emlékeztesse az izraelitákat a kémek által neki felajánlott kegyelem és megmentés ígéretére. Ugyanígy Jézus vére is arra emlékeztet, hogy Isten tisztára mos bennünket bűneinktől, üdvösséget és megmentést kínálva nekünk az örökkévalóságra.

Legyünk olyan nők, akik annyira szeretik Istent, hogy olyan erősek és bátrak akarunk lenni, mint Ráháb, olyan hitért vállaljuk a küzdelmet, amely Istenhez és az Ő Igéjéhez igazít minket, és akik hisszük, hogy Ő mindig megtartja ígéreteit.