Örökkévaló Bizonyosság - János Evangéliuma Minta

Olvasmány: János 6:59–71

IMÁK: János 6:68–69

„Simon Péter felelt: ’Uram, ugyan kihez mehetnénk? Nálad van az örök életre vezető tanítás és üzenet. Mi hiszünk benned, és meggyőződtünk róla, hogy te vagy az Isten Szentje!’”

Elmélkedés

Ahogy lassan János evangéliumának közepére érünk, egy fontos kérdéssel szembesülünk: elfordulunk Jézustól, ha a tanítása megütközést kelt bennünk? Eddig a pontig János evangéliumában Jézus öt csodájáról olvashattunk: borrá változtatta a vizet, meggyógyította egy királyi tisztviselő fiát, meggyógyította a bénát, enni adott a sokaságnak, és vízen járt. Sok ember bizonyságtételét hallottuk Jézusról, Keresztelő Jánostól kezdve az első tanítványokon át a samáriai asszonyig.

Jézus megtette első kijelentését önmagáról: „Én vagyok az élet kenyere.” Elmondta, hogy Ő az egyetlen út az örök életre, és mindenki, aki hisz Benne, elnyeri ezt az életet. Sokan mégsem értették meg. A tömegből sokan vitába szálltak Vele, valamint ellenségesen kezdtek viselkedni. Sőt, több tanítványa távozott, mivel megütköztek a tanításán.

Végül Jézus tizenkét tanítványához fordult, akikkel a legszorosabb kapcsolata volt, és feltette a kérdést, vajon ők is el akarják-e hagyni amiatt, amit tanít. Péter hittel válaszolt. Habár a tanítást nehéz megérteni, ők maradnak, mert hiszik, hogy Jézus Isten Fia, és az egyetlen út az örök életre.

Péter vallomása fordulópont a történetben. Jézust eddigi nyilvános szolgálata alatt nagyrészt elfogadták. Eltekintve néhány nézeteltéréstől a vallási vezetőkkel, tömegek követték Jézust, mert hallottak a csodáiról és a jelekről, amiket tett. Meggyógyította a betegeket és ételt adott. De innentől kezdve megváltozik a helyzet. A tömeg és a vallási vezetők ellenségessé válnak Jézussal szemben, elutasítják a tanításai miatt. Hitük felszínes volt. Szerették Jézust, amikor csodákat tett, de elhagyták, amikor nem értették a tanítását.

Az igazi hithez állhatatosság és elszántság kell. Nemcsak hitre van szükség, hanem engedelmességre is. Péter és a másik tizenegy tanítvány megértette ezt. Vajon mi is megértjük? Ahogy ezt az igeszakaszt tanulmányozzuk, őszintén gondolkodjunk el rajta: el fogjuk hagyni Jézust, ha megütközünk azon, amit mond, vagy Vele maradunk, mert hisszük, hogy egyedül Nála van az örök élet beszéde?