A SZOMBAT ÉS AZ EMLÉKEZÉS

ELMÉLKEDÉS

Ez a bibliai igeszakasz a negyedik parancsolat kijelentése. Az Úr utasít minket, hogy ragaszkodjunk a szombathoz, ami a pihenő nap hat ledolgozott nap után – egy nap a felfrissülésre. A pihenés középpontjában az emlékezésre való felhívás áll: „Emlékezz arra” (5Mózes 5:15 HUNB). A szombat és az emlékezés szorosan kapcsolódik egymáshoz, de hogyan és miért?

Ne felejtsük el, hogy egyik ősi civilizációban sem volt párhuzam a mindenki számára elérhető heti pihenőnapok rendszerében. A görögök tétlennek gondolták a zsidókat, amiért hetente egy szabadnapot követeltek. Istennek milyen rendkívüli ajándéka a szombat!

Az „emlékezni fogsz” két valós ténnyel rendelkezett. Az első: „Szolgák voltatok Egyiptomban”. A második: „Az Úr, a Ti Istenetek hozott ki titeket Egyiptomból.” Más szavakkal, megfosztottak a szabadságodtól és most az Úr megszabadított téged. A szombat emlékeztet minket arra, hogyan élhetünk Isten miatt a rabszolgaságtól szabadon. A szabadság témájával foglalkozik, nevezetesen a saját munkánk rabszolgaságából való szabadságával.

Minden évben megemlékezem 1945. május 8-ról. Az apámat besorozta a náci rezsim és éjjel - nappal dolgoznia kellett. Amikor titokban a BBC rádiót hallgatta és az amerikai csapatok előnyéről hallott, elmenekült és a fent említett fegyverszünet napján megérkezett luxemburgi szülővárosába. A náci rabszolgaságból a szabadságba, hihetetlenül hálás volt a felszabadítóinak. A szabadság minden egyes megtapasztalása a személyazonosságunk és bizonyságunk egy részévé válik.

Mielőtt Jézus felfedte magát előttem, minden nap félelemben éltem. Amikor a Szentlélek beköltözött a szívembe, Krisztus békéjét hozta a lényem mélységeibe. Ez a fajta békesség megmarad. Legmélyebb félelmeimből hozott ki. Tudom és emlékszem a Krisztusban lévő identitásomra, valamint megosztom másokkal a bizonyságtételemet.

Emlékezz rá, de ne csak magad miatt. A szombat napján a szolgálók, a rabszolgák és még az idegenek is velünk kell pihenjenek (Mózes 5. könyve). Ne feledkezzünk meg azokról, akik még mindig „rabszolgaságban” vannak és még nem kapták meg a szabadságukat.

ELMÉLKEDŐ KÉRDÉSEK

• Isten, a mi Atyánk elsősorban nem munkásokat keres, hanem fiakat és lányokat. Mit gondolsz erről az állításról? Hogyan segít a Sabbat emlékezni erre?
• Melyek azok a szabadulásról vagy felszabadulásról szóló bizonyságtételek, amelyekre szívesen emlékszel, és amelyeket szívesen osztasz meg másokkal?
• A szabadság érdekében emlékeznünk kell. Igaz ez? Hogyan csinálod?
• Kik „Egyiptom rabszolgái” manapság? Azok, akiket nem akarsz elfelejteni? Azok, akikbe az életedet szeretnéd befektetni?

IMATÉMÁK

• Imádkozunk, hogy Isten, a mi Atyánk szabadítson ki minket a félelemből és a gonosz rabságából az életünkben Jézus Krisztus által.
• Imádkozunk, hogy megtanuljunk Isten, a mi Atyánk gyermekeiként élni, aki életre keltett minket a Szentlélek ereje által az Ő igéje szerint.
• Imádkozunk, hogy növekedjen a hála és ezáltal az öröm a szívünkben, a családjainkban és a gyülekezetünkben.
• Imádkozunk a modernkori rabszolgák (gyerekkatonák, ember- és gyerekcsempészek áldozatai, stb.) szabadulásáért.
• Imádkozunk Isten támogatásáért és azok szabadulásáért, akik a hitük miatt lettek bebörtönözve.

JAVASOLT IMÁDSÁG

Köszönöm Atyám. Nem a szolgaság lelkét adtad nekem, hogy ismét félelemben éljek. Befogadtál a Te családodba, ami a Te fiaddá, a Te lányoddá tesz engem. Ezért mondom hangosan és tisztán: „Abbá, Atyám!” Mindez valóság, mert a Te lelked tesz bizonyságot arról, hogy a gyermeked vagyok. Jézus, a Te életed és a Te szíved örököse vagyok. Bárhol is szabadítottál meg, küldj el, hogy visszahozzam a szeretteidet a mi Atyánkhoz. Ha pedig szenvednem kell érted, örömmel fogadom, mert akkor dicsőséged feltárul, most és mindörökké. Ámen. (Róma 8:14-17)

Paul Hemes, HET pro (teológiai egyetem) adjunktusa, St. Légier, Svájc.