Istenem, mi lesz velem?Minta

Az elfeledettség érzése

Rendkívül nehéz elviselni azt a fájdalmat, amit azért érzünk, mert azt hisszük, hogy Isten elfeledett minket. Eljuthatunk a megmaradt hitünk megtartásától a hit teljes visszautasításáig, mivel a „hit megtartása” azokra a dolgokra emlékeztet, amik nekünk nincsenek meg.

Még ha Isten által elfeledettnek is érezhetjük magunkat, Ő képes-e egyáltalán arra, hogy elfeledjen minket?

Ézsaiás 49:15 (HUNB) szerint: „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is én nem feledkezem meg rólad!”

Ennélfogva lehetetlen Isten számára, hogy elfeledjen téged! Az Ő természete nem ilyen, és az Ő Lénye nem engedi meg, hogy ezt tegye. Az érzéseid ellenére megbízhatsz az Ő szavában, mivel Ő olyan Isten, aki felmagasztalja a saját szavát az Ő neve fölé. Noha időnként Isten által elhagyottnak érezhetjük magunkat, sosem vagyunk azok! Az érzést viszont nem kell figyelmen kívül hagyni. Ez az elhagyatottság-érzés egy lehetőség arra, hogy megtapasztaljuk az Ő jelenlétét és a korlátlan hatalmát az életünkben oly módokon, amikhez nem szoktunk hozzá.

Új szülőkként megtanultuk, hogy annak ellenére, hogy lányunkat jobban szeretjük, mint önmagunkat, lesznek alkalmak amikor nem fogja szeretettnek érezni magát a korlátolt életszemlélete miatt. Ez nem változtatja meg azt a tagadhatatlan tényt, hogy őrülten szerelmesek vagyunk belé. Ugyanígy, a mennyei Atyánknak tervei vannak velünk, de ezek a tervek nem fogják mindig Isten szeretetét „éreztetni” velünk.

Ami felveti a kérdést: miért alapozzuk Isten atyaságának a minőségét arra, hogy mit látunk abból, amit értünk és másokért tesz? Gondolkodj el rajta egy pillanatra!

Úgy tűnik, elfelejtettük, hogy Isten nincs lekorlátozva erre a fizikai világra, sőt még testben sincs korlátolva. Még az időnek is egyetlen Ura van, és az ő neve Jehova, akit mennyei Atyaként is ismerünk.

Ne feledd, hogy még ha nem is téged választottak ki egy munkára, szerepre, előléptetésre vagy házasságra, te úgy is Isten kiválasztottja vagy! Ezt nem foghatjuk Istenre, mivel Ő előbb szeretett és választott ki minket.

Dávid saját apja, Isai nem őt választotta, amikor Sámuel az otthonába ment, hogy egyik fiát felkenje királlyá. Isai nem is vette figyelembe Dávidot! Majdnem úgy festett, mintha Isten megengedte volna Isainak, hogy megmutassa, kit választott volna ő királynak a gyermekei közül. Majd Isten közbelépett és bebizonyította, hogy az amelyik elfeledtetett, volt az Ő kiválasztottja.