Félelem elleni vakcina 6. RészMinta

KI VÉDI A HÁTADAT?

Amióta csak terjedni kezdett világszerte a koronavírus, a kormányok és az egészségügyi szakemberek folyamatosan azt kérik, hogy gyakoroljuk a „társasági távolságtartást” egymástól. Miközben teljes mértékben szükségesnek tartom a meghozott intézkedéseknek való engedelmességet, és egyetértek, hogy mindent meg kell tennünk a vírus terjedésének lassításáért, mégis úgy hiszem, hogy nagyon fontos, hogy valamilyen szinten kapcsolatban legyünk egymással a Krisztus Testében – ma még inkább, mint bármikor. Ma már a technikai eszközök széles választéka áll rendelkezésünkre ehhez. A Krisztus Testében ma különösen fontos, hogy mindenkinek legyen barátja, segítőtársa. Elmondom, miért!

A Zsidókhoz írt levél szerzője azt mondja: „Intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által” (Zsidók 3:13). Ha valaki magára marad, az különösen kiszolgáltatottá válhat a feladásra, elbátortalanodásra, sőt az ördög becsapásaira is.

Láttatok már olyan dokumentumfilmet, amiben oroszlánok vadásznak prédára? Az oroszlán türelmesen várakozik a csordájától lemaradó szerencsétlen vadra. Tudja, hogy az egész csordával nem tudna mit kezdeni – ezt az ördög is jól tudja -, ezért egész figyelmét az egyedül maradóra irányítja. A Bibliában úgy olvassuk, hogy az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, és keresi, hogy kit nyelhet el. Azok, akik valami miatt elmaradnak a többiektől, a Sátán könnyű prédájává válnak. A nehézségek idején, a Test támogatása nélkül ki van szolgáltatva a kísértéseknek és csapdáknak.

Egy nap, miközben az „Isten fegyverzetéről” olvastam az efézusi levél hatodik fejezetében, kaptam az Úrtól egy kijelentést. Az igeszakasz felsorolja a fegyverzet darabjait, amiket Isten a fejünk, lábunk, mellkasunk és a derekunk védelmére biztosított; és beszél a pajzsról és kardról is. Észrevettem valamit, ami eddig elkerülte a figyelmemet: mindezek az embert elölről védik, de a hátat nem védi semmi! Elsőre ezt nagyon furcsának találtam, de aztán hirtelen elém ugrott a 18. vers: „Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Szellem által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért”. Ez a vers, amely közvetlenül az Isten fegyverzete felsorolását követi, azt mondja, hogy figyelnünk kell egymásra, és védenünk kell egymást a harcban. Azért nincs a hátunkon védelem, mert nekünk kell egymás hátát védeni. Ha Isten úgy fegyverzett fel minket, hogy a hátunk védelméhez szükségünk van egymásra, akkor ebből egyértelmű, hogy Isten soha nem akarta, hogy magányos harcosokként vonuljunk csatába.

Isten úgy teremtett meg bennünket, hogy szükségünk van egymásra. Ezért ha egy próbán, harcon, krízisen vagy meddő időszakon mész keresztül, kell, hogy körbevedd magadat olyan testvérekkel, akik imádkoznak érted, és tudatosan és kitartóan vigyáznak rád. Mindnyájunknak szükségünk van egymásra, különösen ezekben az utolsó napokban, amik Jézus visszatéréséhez vezetnek! Szeretnélek buzdítani benneteket, hogy találjatok módot rá, hogy kapcsolatban maradjatok azokkal, akiket Isten helyezett az életetekbe.