Szent Szellem - Belobbanunk vagy tűzállók leszünk?Minta

Erő, a keresztény tanúskodás lényege 

Megdöbbentem, amikor a Márk 16:8-ban azt olvastam, hogy a tanítványok, mielőtt Jézus felment volna a mennybe, nem hittek. Ugyanez a hitetlenség köszön vissza a Márk 16:11-ben is. Aztán két igeverssel később, a 13. igeversben, ugyanaz a két szó: nem hittek. A következő igeversben megint ugyanaz a két szó: nem hittek. Ami viszont engem a leginkább lenyűgöz, az a tény, hogy ezt követően a 15. igeversben Jézus azt mondja ezeknek a hitetlenkedő és félelemmel telt tanítványoknak: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek”.

Engedjétek meg, hogy azt mondjam, ha én ott lettem volna, odamentem volna Jézus mögé és a fülébe súgtam volna: „Mester, Uram, hát nem látod, hogy ezek a tanítványok, akiket az imént megbíztál a nagy missziós paranccsal, egy rakás hitetlen? Soha nem lesznek képesek rá!” Azt hiszem, Jézus odafordult volna hozzám, a mutatóujját a szájára biggyesztette volna, és csendben azt válaszolta volna: „Bonnke, te nem tudod, hogy nekem van egy titkom!”

Mi volt a titok? A 20. igeversben azt olvassuk: „Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel”. Mi történt a 14. és a 20. igevers között? Időrendi sorrendben az ApCsel 2. fejezete történt. A tanítványok kijöttek a gyengeségből, és megérkeztek az erőbe, hogy végrehajtsák mindazt, amivel Jézus megbízta őket: „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szent Szellem, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1:8). Ugyanilyen módon mindnyájan kijöhetünk a gyengeségeinkből, és beléphetünk a Szellem erejébe.