Betlehemi jelenetMinta

A betlehemi jelenethez utoljára csatlakozó csoport a napkeleti bölcseké. A legvalószínűbb, hogy ők nem zsidó vallású csillagászok lehettek, akik látták a csillagot megjelenni Jézus születésének éjszakáján. Tudták, hogy erről az eseményről a világ gyökeres változását jövendölték. Felkerekedtek hát, hogy az égi esemény okát felkutassák és valószínűleg közben halhatták Jézus születésének hírét. Azért mentek Heródes királyhoz, hogy az új király előtt hódoljanak. 

Izrael Rómaiak által felkent királya, Heródes nem volt túl boldog a trónját veszélyeztető hírektől. Ez volt az alapvető különbség a bölcsek és a király között, ahol Heródes veszélyt látott, ott a bölcsek reményt. Heródes nem megváltóként tekintett Jézusra, hanem Izrael feletti uralmát féltette tőle. Heródes volt az egyetlen, aki törvényt hozott és parancsolt. Persze, hogy nem akart engedelmeskedni Isten Fiának. A bölcsek pedig nem hittek Istenben, de azt tudták, hogy Jézus születése valami hatalmas és csodálatos esemény. Reményt és örömöt éreztek, amikor Jézus hírét meghallották. 

Saját életünkben ugyanezzel a dilemmával találkozunk. Amikor Jézusról hallunk és megértjük az evangéliumokat, akkor a Isten a megmentőnk lesz és a királyunk. Ez azt jelenti, hogy lemondunk a döntésekről és az életünk irányításáról. Már nem magunkra, hanem a Királyra tekintve éljük az életünket. A kérdés tehát csak az, hogy te olyan vagy mint Heródes? Veszélyt látsz Jézusban? Vagy a napkeleti bölcsekre hasonlítasz, akik az életük reményét látták Jézusban?

Gondolatébresztő kérdések:

Mit gondolsz miért vállalkoztak a bölcsek hosszú utazásra Jézusért?

Életed mely területein vonakodsz átadni az irányítást Jézusnak?

Inkább veszélynek vagy inkább reménynek látod Jézust a saját életedben?