Jób 38:1-41
Jób 38:1-41 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Ezután az Örökkévaló válaszolt Jóbnak a forgószélből: „Ki fecseg itt terveimről össze-vissza?! Ki beszél ilyen ostobán és tudatlanul?! Készülj fel, mint igazi férfi, én kérdezlek, te pedig válaszolj nekem! Hol voltál, amikor a Földet megalapoztam? Mondd meg, ha igazán bölcs vagy! Tudod-e ki szabta meg méreteit? Ki mérte meg, mekkora legyen? Mire támaszkodnak a Föld oszlopai? Ki helyezte el sarokkövét, amikor együtt énekeltek a hajnal csillagai, és az angyalok örvendezve ünnepeltek? Kicsoda zárta a tengert gátak mögé, mikor előtört vize, mintegy az anyaméhből? Akkor felhőkkel borítottam be, felruháztam azt fellegekkel, körülvettem sűrű sötétséggel, meghúztam határvonalát, ajtók és zárak mögé szorítottam, és azt mondtam: »Eddig jöjj, de ne tovább! Büszke hullámaid itt megálljanak!« Parancsoltál-e a reggelnek, csak egyszer is, hogy felvirradjon? Mutattad-e a hajnalnak, hol kezdjen világosodni? Te rendelted a hajnalfénynek, hogy ragadja meg a Föld sarkait, és rázza le a gonoszokat róla; amikor a föld átváltozik, mint az agyag, ha pecsétet nyomnak rá, mint mikor új ruhába öltözik valaki; amikor a gonoszoktól elveszik a világosságot, és felemelt karjukat összetörik? Eljutottál-e a tenger forrásaihoz? Jártál-e már az óceán fenekén? Láttad-e a halottak országának kapuit valaha, és a halál árnyékának kapuját láttad-e? Fel tudod-e fogni a Föld méreteit? Mondd meg, ha tudod! Melyik úton lakik a fény, és hol van a sötétség lakhelye? Te biztosan vissza tudod vinni saját helyükre, el tudod vezetni őket otthonukba! Hiszen olyan okos vagy, és annyira öreg, biztosan jól tudod mindezeket! Jártál-e a hó raktáraiban? Láttad-e a jég raktárházait? A rettenetes napokra tartogattam ezeket, felhalmoztam havat és jeget a háború és csaták idejére. Tudod-e, hol az út, amelyen a világosság szétterjed, vagy amelyen a keleti szél szétfut a földön? Ki hasít az égben utat a zuhogó esőnek, ki szabja meg útját a villámoknak? Ki áztatja meg a sivatagot, ahol nem lakik ember, és a pusztát, ahol nincs emberfia? Ki sarjaszt füvet ott, ahol senki sem jár, ki ad esőt a földre, hogy még a sivatag is kivirágzik? Kitől származik az eső, ki szüli a harmat cseppjeit? Kinek a méhéből keletkezik a jégeső? A hódara kinek a gyermeke? A víz jéggé fagy, mint a szikla, oly kemény, s a mély tengerek felszínét jégpáncél borítja. Össze tudod-e kötni a Fiastyúk szálait? Vagy felbonthatod-e az Orion köteleit? Te hozod-e fel a csillagképeket a maguk idejében? Kézen fogva vezeted talán a Göncölszekeret az égen? Ismered-e a csillagos ég törvényeit? Te határoztad meg, hogyan uralkodjanak a Föld fölött? Tudsz-e parancsolni a felhőknek odafent, hogy esővel borítsák be a földet? Szót fogadnak-e neked a villámok, hogy elinduljanak, s felelik-e neked: »Itt vagyunk, Uram, parancsodra várunk!« Ki adott bölcsességet az embernek, ki helyezett a belsejébe értelmet? Ki olyan bölcs, hogy megszámolja a fellegeket? Ki képes belőlük esőt fakasztani, mikor az aszály miatt porfelhők kavarognak, és a göröngyök keményre száradnak? Te adsz-e zsákmányt az anyaoroszlánnak, hogy csillapítsa kölykei éhségét, amelyek a barlangjukban heverésznek, rejtekhelyükön zsákmányra lesve lapulnak? Ki ad enni a hollóknak, mikor zsákmányt keresve keringenek, fiókáikat ki eteti, mikor éhesen Istenhez kiáltanak?
Jób 38:1-41 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Ekkor megszólalt az ÚR a viharban, és ezt mondta Jóbnak: Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal? Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem! Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt? Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét, amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak? Ki zárta el ajtókkal a tengert, amikor buzogva előtört a föld gyomrából, amikor felhőbe öltöztettem, és sűrű homállyal takartam be, amikor határt szabtam neki, zárat és ajtókat raktam rá, és ezt mondtam: Eddig jöhetsz, tovább nem! Ez ellene áll büszke hullámaidnak! Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz? Kijelölted-e a hajnalnak a helyét, hogy szélénél fogva megragadja a földet, és lerázza róla a bűnösöket? Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt, és előtűnik a föld, mintha fel volna öltöztetve. Így veszi el a bűnösöktől a világosságot, és összetöri a fölemelt kart. Eljutottál-e a tenger forrásáig? Bejártad-e a mélység alját? Föltárultak-e előtted a halál kapui? A halál árnyékának kapuit láttad-e? Megfigyelted-e a földet teljes szélességében? Mondd el mindezt, ha tudod! Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol a helye a sötétségnek? Vissza tudod-e vinni határai közé, ismered-e a házába vezető ösvényt? Tudod te, hiszen akkor születtél, napjaid száma igen nagy! Eljutottál-e a hó raktárához? A jégeső raktárát láttad-e? A nyomorúság idejére tartogatom ezt, a harc és a háború napjára. Melyik útról oszlik el a világosság, és honnan árad szét a keleti szél a földön? Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek, hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nem lakta pusztára, hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő növényzetet sarjasszon? Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket? Kinek a méhéből származik a jég, és az égből hulló darát ki nemzette? Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő, és befedik a mélység felszínét. Össze tudod-e kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszás-csillag köteleit meg tudod-e oldani? Föl tudod-e kelteni időben az állatöv csillagait? Tudod-e vezetni a Nagymedvét fiaival együtt? Ismered-e az ég szabályait? Talán te határozod meg uralmát a földön? El tudod-e juttatni hangodat a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged? Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk? Ki adott bölcsességet a sötét felhőkbe, vagy a légi tüneményeknek ki ajándékozott értelmet? Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök? Tudsz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt ejteni, ki tudod-e elégíteni az oroszlánkölykök éhségét, amikor rejtekhelyükön lapulnak, és a bokrok között leshelyükön fekszenek? Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?
Jób 38:1-41 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Ekkor megszólalt az ÚR a viharban, és ezt mondta Jóbnak: Ki akarja elhomályosítani örök rendemet tudatlan szavakkal? Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem! Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt? Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét, amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak? Ki zárta el ajtókkal a tengert, amikor buzogva előtört a föld gyomrából, amikor felhőbe öltöztettem, és sűrű homállyal takartam be, amikor határt szabtam neki, zárat és ajtókat raktam rá, és ezt mondtam: Eddig jöhetsz, tovább nem, itt majd megtörnek büszke hullámaid! Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz? Kijelölted-e a hajnal helyét, hogy szélénél fogva megragadja a földet, és lerázza róla a bűnösöket? Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt, ráncokat vet, mint egy tarka ruha. Így veszi el a bűnösöktől a világosságot, és összetöri a fölemelt kart. Eljutottál-e a tenger forrásáig? Bejártad-e a mélység fenekét? Föltárultak-e előtted a halál kapui, a homály kapuit láttad-e? Fel tudod-e fogni, milyen széles is a föld? Mondd el mindezt, ha tudod! Melyik út visz a világosság otthonába, és hol a sötétség lakóhelye? Vissza tudod-e vinni határai közé, ismered-e a házába vezető ösvényt? Tudod te, hiszen akkor születtél, napjaid száma igen nagy! Eljutottál-e a hó raktárához? A jégeső raktárát láttad-e? A nyomorúság idejére tartogatom ezt, a harc és a háború napjára. Melyik útról árad szét a világosság, a keleti szél honnan terjed ki a földre? Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek, hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nélküli pusztaságra, hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő füveket sarjasszon? Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket? Kinek a méhéből származik a jég, és az égből hulló darát ki hozta világra? Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő, és befedik a mélység felszínét. Össze tudod kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszáscsillag köteleit meg tudod oldani? Föl tudod-e hozni a csillagképeket a maguk idejében? A Nagy Medvét fiaival együtt talán te vezeted? Ismered-e az ég szabályait? Talán te adsz neki uralmat a földön? El tudod juttatni hangod a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged? Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk? Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét, a légi tüneményekbe ki adott értelmet? Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök? Tudsz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt ejteni, ki tudod-e elégíteni az oroszlánkölykök éhségét, amikor rejtekhelyükön lapulnak, és a bokrok között leshelyükön fekszenek? Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?