Ekkor megszólalt az ÚR a viharban, és ezt mondta Jóbnak:
Ki akarja elhomályosítani
örök rendemet
értelem nélküli szavakkal?
Övezd hát föl derekadat férfiasan!
Én kérdezlek, te meg oktass engem!
Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem?
Mondd el, ha tudsz valami okosat!
Tudod, ki szabta meg annak méreteit,
vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt?
Mire vannak erősítve oszlopai,
vagy ki helyezte el sarokkövét,
amikor együtt vigadoztak
a hajnali csillagok,
és ujjongtak mind az istenfiak?
Ki zárta el ajtókkal a tengert,
amikor buzogva előtört a föld gyomrából,
amikor felhőbe öltöztettem,
és sűrű homállyal takartam be,
amikor határt szabtam neki,
zárat és ajtókat raktam rá,
és ezt mondtam:
Eddig jöhetsz, tovább nem!
Ez ellene áll büszke hullámaidnak!
Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz?
Kijelölted-e a hajnalnak a helyét,
hogy szélénél fogva megragadja a földet,
és lerázza róla a bűnösöket?
Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt,
és előtűnik a föld, mintha fel volna öltöztetve.
Így veszi el a bűnösöktől a világosságot,
és összetöri a fölemelt kart.
Eljutottál-e a tenger forrásáig?
Bejártad-e a mélység alját?
Föltárultak-e előtted a halál kapui?
A halál árnyékának kapuit láttad-e?
Megfigyelted-e a földet
teljes szélességében?
Mondd el mindezt, ha tudod!
Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez,
és hol a helye a sötétségnek?
Vissza tudod-e vinni határai közé,
ismered-e a házába vezető ösvényt?
Tudod te, hiszen akkor születtél,
napjaid száma igen nagy!
Eljutottál-e a hó raktárához?
A jégeső raktárát láttad-e?
A nyomorúság idejére tartogatom ezt,
a harc és a háború napjára.
Melyik útról oszlik el a világosság,
és honnan árad szét
a keleti szél a földön?
Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak,
és utat a mennydörgő viharfelhőnek,
hogy esőt adjon a lakatlan földre,
az ember nem lakta pusztára,
hogy bőven megitassa
a puszta sivatagot,
és zöldellő növényzetet sarjasszon?
Ki az apja az esőnek,
és ki nemzette a harmatcseppeket?
Kinek a méhéből származik a jég,
és az égből hulló darát ki nemzette?
Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő,
és befedik a mélység felszínét.
Össze tudod-e kötni a Fiastyúk szálait?
A Kaszás-csillag köteleit
meg tudod-e oldani?
Föl tudod-e kelteni időben
az állatöv csillagait?
Tudod-e vezetni a Nagymedvét
fiaival együtt?
Ismered-e az ég szabályait?
Talán te határozod meg uralmát a földön?
El tudod-e juttatni hangodat a felhőkig,
hogy vízáradat borítson el téged?
Tudsz-e villámokat küldeni útjukra,
és mondják-e neked: Itt vagyunk?
Ki adott bölcsességet a sötét felhőkbe,
vagy a légi tüneményeknek
ki ajándékozott értelmet?
Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket,
és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit,
ha megkeményedik a föld, mint az öntvény,
és egymáshoz tapadnak a göröngyök?
Tudsz-e a nőstény oroszlánnak
zsákmányt ejteni,
ki tudod-e elégíteni
az oroszlánkölykök éhségét,
amikor rejtekhelyükön lapulnak,
és a bokrok között leshelyükön fekszenek?
Ki szerez eledelt a hollónak,
amikor fiókái Istenhez kiáltanak,
és kóvályognak, mert nincs mit enniük?