Jób 28:1-28

Jób 28:1-28 Karoli Bible 1908 (HUNK)

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják. A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják. Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét. Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze. Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által; Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van. Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt. Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon. Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja. A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme. Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található. A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen. Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető. Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral. Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető. Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze. A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek? Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van. A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét. Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt. Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette; Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat: Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt. Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

Jób 28:1-28 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Az ezüstnek megvan a bányája, az aranynak is a helye, ahol mossák. A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják. Véget vet az ember a sötétségnek, és végigkutatja sorra a sűrű homályban és sötétségben rejlő köveket. Aknát törnek lakatlan helyen, elfeledett tájon, ahol senki sem jár, abban függnek, himbálóznak, messze az emberektől. A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna. A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben. Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg. Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta. A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja az ember. A sziklákban folyosót hasít, és felkutatja valamennyi kincsét. A beszivárgó víz útját eltömi, és napvilágra hozza, ami rejtve van. De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye? Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén. A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen! Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüstben kimérni. Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral. Nem ér föl vele az arany és az üveg, arany ékszerekért sem kapható cserébe. Szóba sem jöhet a korall és a kristály: a bölcsesség drágább kincs az igazgyöngyöknél. Nem ér föl vele az etióp topáz, színarannyal sem lehet megfizetni. Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye? Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva. Az enyészet helye és a halál így szól: Csak hírét hallottuk fülünkkel. Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét. Mert ő ellát a föld pereméig, mindent lát az ég alatt. Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét, megszabta az eső rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját, akkor megtekintette és számba vette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet. Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.

Jób 28:1-28 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

„Vannak bányák, amelyekből ezüstöt nyernek, és van, ahol az olvasztott aranyat tisztítják, van, ahol vasércet bányásznak a földből, van, ahol rezet olvasztanak az ércből. A bányászok véget vetnek a lenti sötétségnek, lámpáikkal átkutatják a mélységet, érceket keresnek a föld mélyében. Aknát törnek a sziklában, lakatlan vidékeken, mélybe ásnak, ahol előttük még senki sem járt, kötélen függenek, mélyen a felszín alatt, messze az emberi világtól. Fejük fölött talán búza terem, de a mélyben tűz forgat fel mindent. Zafír található ott a kövekben, és színarany rögök a porban. Még a sas sem ismeri az ösvényt, amely oda vezet, sólyom szeme sem pillanthatja meg. Büszke vadállatok nem járnak arra, oroszlán sem lépked arrafelé. A bányász a kemény sziklát is felforgatja, a hegyek gyökeréig lehatol. Aknát hasít a mélyben, szeme észreveszi a drágaköveket. Betömi a szivárgó ereket, s kihozza a napfényre a rejtett kincseket. De a bölcsességet hol bányásszák? Hol van az értelem lelőhelye? A hozzá vezető utat halandó nem ismeri, az élők földjén nem találod sehol. A mélység azt mondja: »Nálam nincsen!« A tenger feleli: »Énbennem sincs!« Bölcsességet nem vehetsz aranyért, s nincs a világon annyi ezüst, hogy megfizesd, még ofíri aranyért sem adják, vagy ónixért, zafírért. Arany vagy üveg hozzá sem mérhető, arany ékszerekért sem vehető. Korall és kristály említésre sem méltó, a rubintoknál is értékesebb. Drágább, mint az etiópiai topáz, a színaranynál is többet ér. Honnan származik hát a bölcsesség? Az értelemnek hol van lakóhelye? Bizony, rejtve van az minden teremtmény elől, nem látják még az égi madarak sem! A halál és a nagy mélység azt mondják: »Csupán hírét hallottuk«. Egyedül Isten a megmondhatója! Ő tudja egyedül, hol található! Mert ő látja a föld szélét is, szemmel tart mindent az ég alatt. Amikor megszabta a szél erejét, amikor a tengernek gátat vetett, amikor kijelölte, hová hulljon eső, s a villámoknak utat nyitott, akkor látta Isten a bölcsességet, kijelentette, megalapozta és megvizsgálta. Az embernek pedig ezt mondta: »Az Úr tisztelettudó félelme — ez a bölcsesség! A gonosztól elfordulni és távol maradni — ez pedig az értelem!«”

Jób 28:1-28 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Az ezüstnek bányája van, az aranynak pedig helye, ahol mossák. A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják. Véget vet az ember a sötétségnek, sorra végigkutatja a sűrű homályban és sötétségben levő köveket. Aknát törnek lakatlan helyen, a járókelők elfeledkeznek róluk, az emberektől messze függnek, himbálóznak. A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna. A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben. Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg. Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta. A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja. A sziklákban folyosót hasít, és minden drágaságot meglát a szeme. Eltömi a beszivárgó vizet, napvilágra hozza, ami rejtve van. De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye? Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén. A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen! Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüstben kimérni. Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral. Nem ér föl vele az arany és az üveg, aranyékszerekért sem cserélhető. Korall és kristály nem is említhető, a bölcsesség birtoklása drágább a gyöngyöknél. Nem ér föl vele a Kúsból való topáz, színarannyal sem lehet megfizetni. Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye? Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva. A pusztulás és a halál ezt mondja: Csak hírét hallottuk fülünkkel. Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét. Mert ő ellát a föld széléig, mindent lát az ég alatt. Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét, megszabta az esőnek a rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját: akkor megtekintette és számbavette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet. Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.