„Vannak bányák, amelyekből ezüstöt nyernek,
és van, ahol az olvasztott aranyat tisztítják,
van, ahol vasércet bányásznak a földből,
van, ahol rezet olvasztanak az ércből.
A bányászok véget vetnek a lenti sötétségnek,
lámpáikkal átkutatják a mélységet,
érceket keresnek a föld mélyében.
Aknát törnek a sziklában, lakatlan vidékeken,
mélybe ásnak, ahol előttük még senki sem járt,
kötélen függenek, mélyen a felszín alatt,
messze az emberi világtól.
Fejük fölött talán búza terem,
de a mélyben tűz forgat fel mindent.
Zafír található ott a kövekben,
és színarany rögök a porban.
Még a sas sem ismeri az ösvényt, amely oda vezet,
sólyom szeme sem pillanthatja meg.
Büszke vadállatok nem járnak arra,
oroszlán sem lépked arrafelé.
A bányász a kemény sziklát is felforgatja,
a hegyek gyökeréig lehatol.
Aknát hasít a mélyben,
szeme észreveszi a drágaköveket.
Betömi a szivárgó ereket,
s kihozza a napfényre a rejtett kincseket.
De a bölcsességet hol bányásszák?
Hol van az értelem lelőhelye?
A hozzá vezető utat halandó nem ismeri,
az élők földjén nem találod sehol.
A mélység azt mondja: »Nálam nincsen!«
A tenger feleli: »Énbennem sincs!«
Bölcsességet nem vehetsz aranyért,
s nincs a világon annyi ezüst, hogy megfizesd,
még ofíri aranyért sem adják,
vagy ónixért, zafírért.
Arany vagy üveg hozzá sem mérhető,
arany ékszerekért sem vehető.
Korall és kristály említésre sem méltó,
a rubintoknál is értékesebb.
Drágább, mint az etiópiai topáz,
a színaranynál is többet ér.
Honnan származik hát a bölcsesség?
Az értelemnek hol van lakóhelye?
Bizony, rejtve van az minden teremtmény elől,
nem látják még az égi madarak sem!
A halál és a nagy mélység azt mondják:
»Csupán hírét hallottuk«.
Egyedül Isten a megmondhatója!
Ő tudja egyedül, hol található!
Mert ő látja a föld szélét is,
szemmel tart mindent az ég alatt.
Amikor megszabta a szél erejét,
amikor a tengernek gátat vetett,
amikor kijelölte, hová hulljon eső,
s a villámoknak utat nyitott,
akkor látta Isten a bölcsességet,
kijelentette, megalapozta és megvizsgálta.
Az embernek pedig ezt mondta:
»Az Úr tisztelettudó félelme — ez a bölcsesség!
A gonosztól elfordulni és távol maradni — ez pedig az értelem!«”