A krónikák második könyve 34
34
Jósiás, Júda királya
(2Kir 22:1–2)
1Jósiás nyolc éves volt, amikor királyságra lépett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. 2Azt tette, amit az Örökkévaló helyesnek tart, és azon az úton járt, amelyen őse, Dávid király — s arról nem tért le sem jobbra, sem balra.
3Uralkodásának nyolcadik évében, amikor még fiatal volt, kezdte keresni Dávidnak, ősének Istenét, és az ő akaratát. Királysága tizenkettedik évében pedig hozzálátott, hogy megtisztítsa Júdát és Jeruzsálemet az idegen istenektől, az Asera-oszlopoktól, az öntött és faragott bálványszobroktól és az áldozóhalmoktól. 4Leromboltatta a Baálok oltárait, és ezt személyesen ellenőrizte és végignézte. Elpusztította az idegen istenek tiszteletére emelt magas tömjénező oltárokat és Asera-oszlopokat. A faragott és öntött bálvány-szobrokat összetörette, és azoknak porát rászórta azoknak a sírjaira, akik ezeknek a bálványoknak áldoztak.
5Az idegen istenek oltárain megégette azoknak a papoknak csontjait, akik ezeket az isteneket szolgálták. Így tisztította meg Júdát és Jeruzsálemet. 6Hasonlóképpen járt el Manassé, Efraim és Simeon törzsi területén, a városokban és a körülöttük lévő területeken, egészen Naftáli határáig: 7lerombolta az idegen istenek oltárait, az Asera-oszlopokat, összetörte a bálványszobrokat, elpusztította az idegen isteneknek emelt tömjénező oltárokat egész Izráel területén, azután visszatért Jeruzsálembe.
8Uralkodásának tizennyolcadik évében, miután Jósiás megtisztította a földet és az Örökkévaló házát, megbízta Sáfánt, Acaljáhú fiát, azután Maaszéjáhút, a város kormányzóját, azután Jóáhot, Jóáház fiát, a krónikást, hogy javítsák ki az Örökkévalónak, Istenüknek a házát. 9Ezek hárman elmentek Hilkijjá főpaphoz, és átadták neki az Isten háza számára gyűjtött pénzadományokat. Ezt a kapuk őrzésével megbízott léviták gyűjtötték össze Manasséból, Efraimból és azoktól, akik egész Izráel területén megmaradtak, meg egész Júda és Benjámin területéről és Jeruzsálemből.
10-11Ebből a pénzből fizették az Örökkévaló háza helyreállítását vezető felügyelőket, akik viszont ebből fogadták fel a mesterembereket: az ácsokat és a kőműveseket. Ők végezték a helyreállítás munkáját, és vásárolták meg a szükséges anyagokat: a faragott köveket és faanyagot a gerendákhoz és a belső burkoláshoz. Erre azért volt szükség, mert az előző júdai királyok nem fordítottak gondot a Templom karbantartására. 12-13A mesteremberek hűségesen végezték a munkájukat. A felügyelők a következő léviták voltak: Merári családjából Jahat és Óbadjáhú, a kehátiak közül Zekarjá és Mesullám. A hangszeres dicséretet végző léviták a teherhordókat és a többi munkásokat irányították. A léviták közül kerültek ki az írnokok, felügyelők és kapuőrök is.
Megtalálják a Törvény Könyvét
14Amikor kihozták az Örökkévaló házából az összegyűlt pénzadományokat, Hilkijjá főpap rábukkant egy könyvtekercsre. Az Örökkévaló Törvényének Könyve volt az, amelyet Mózes írt le. 15Akkor Hilkijjá szólt Sáfánnak, a király titkárának: „Megtaláltam a Törvény Könyvét az Örökkévaló házában!” — és átadta neki a könyvtekercset. 16Sáfán elvitte a Könyvet Jósiás királyhoz, és jelentette neki: „Szolgáid szorgalmasan végzik a munkát, amelyet rájuk bíztál. 17Kihozták az összegyűlt pénzadományokat az Örökkévaló házából, és a felügyelőknek adták, akik ebből fizetik a munkásokat.”
18Azután hozzátette: „Hilkijjá főpap ezt a könyvtekercset adta nekem” — majd felolvasott belőle a királynak. 19Amikor Jósiás király meghallotta a Törvény igéit, megszaggatta ruháit.#34:19 megszaggatta ruháit Így fejezte ki, mennyire bántja az, hogy elődei nem követték az Örökkévaló parancsait. Abban a korban ez a gyász, megalázkodás, bűnbánat és a szomorúság kifejezése volt. 20Azután ezt parancsolta Hilkijjának és Ahikámnak, Sáfán fiának és Abdónnak, Mika fiának és Sáfánnak, a titkárának és Aszájának, a király szolgájának: 21„Menjetek és kérdezzétek meg az Örökkévalót értem és mindazokért, akik még megmaradtak Izráelben és Júdában! Kérdezzétek meg, mit jelentenek ránk nézve az igék, amelyek a megtalált könyvtekercsben vannak! Nagy haraggal sújtott ránk az Örökkévaló, mert őseink nem engedelmeskedtek az Örökkévaló igéjének, és nem aszerint éltek és cselekedtek, ahogyan az meg van írva ebben a könyvtekercsben.”
22Akkor Hilkijjá és társai, akiket a király elküldött, felkeresték Huldát, a prófétaasszonyt, aki Sallum felesége volt. Sallum Tokhat fia, ez pedig Haszrá fia volt. Haszrá a király ruháira viselt gondot. Hulda Jeruzsálem új részében lakott. Hilkijjá és a többiek elmondták Huldának, ami történt.
23Hulda így felelt: „Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: »Mondjátok meg annak az embernek, aki hozzám küldött benneteket! 24Bizony, én veszedelmet és pusztulást hozok erre a helyre, és annak lakosaira! Mindazokat az átkokat rájuk hozom, amelyek meg vannak írva abban a könyvben, amelyet Júda királya előtt felolvastak. 25Mivel elhagytak engem, és idegen isteneknek tömjéneztek, mivel kezük minden alkotásával és tetteikkel haragra ingereltek engem, ezért izzó haragomat rázúdítom erre a helyre — és nem lesz, aki eloltsa!
26De mondjátok meg Jósiásnak, Júda királyának, aki azért küldött benneteket, hogy megkérdezzétek az Örökkévalót! Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene azokról az igékről, amelyeket hallottál: 27Mivel a szíved megindult, és megaláztad magad Isten előtt, amikor meghallottad igéit, amelyeket e hely és annak lakói ellen mondott; és mivel megaláztad magad előttem, és megszaggattad ruháidat, és sírtál előttem — meghallgattalak téged, azt mondja az Örökkévaló. 28Őseid mellé foglak juttatni, és békességben helyeznek sírkamrádba. Te nem fogod meglátni azt a veszedelmet és pusztulást, amelyet e helyre és annak lakóira hozok.«” Hilkijjá és társai ezzel az üzenettel visszamentek a királyhoz, és mindent elmondtak neki.
29Akkor Jósiás király összegyűjtötte Júda és Jeruzsálem vezetőit. 30Majd a király vezetésével felmentek az Örökkévaló házába Júda férfiai, Jeruzsálem lakosai, a papok és a léviták — az egész nép kicsinytől fogva nagyig. Ott a király mindenki hallatára elejétől végéig felolvasta a Szövetség Könyvét, amelyet az Örökkévaló házában találtak.
31Azután a király a helyére állt, és szövetséget kötött az Örökkévaló jelenlétében, hogy ezután teljes szívvel-lélekkel az Örökkévalót fogják követni, megtartják parancsolatait, törvényeit és rendelkezéseit, és teljesítik a szövetség igéit, amelyek abban a könyvben vannak. 32A király mindazokkal elfogadtatta ezt a szövetséget, akik jelen voltak Júdából és Benjáminból. Jeruzsálem lakói is Istennek, őseik Istenének a szövetsége szerint cselekedtek.
33Jósiás király elpusztított Izráel népének területéről minden utálatos bálványt, és országában mindenkit arra kötelezett, hogy Istenüket, az Örökkévalót tiszteljék és szolgálják. Amíg ő élt, a nép valóban az Örökkévalót, őseik Istenét követte, és nem tért el tőle.
Jelenleg kiválasztva:
A krónikák második könyve 34: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International