Példabeszédek 19:13-29

Példabeszédek 19:13-29 HUNB

Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. A ház és a vagyon apai örökség, de az ÚRtól van az okos feleség. A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik. Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal. Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd! A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja. Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy! Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tanácsa valósul meg. Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál. Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem. Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi. Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét. Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját. Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül! A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot. A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.