Akkor ezt az éneket énekelte Mózes Izráel fiaival együtt az ÚRnak:
Énekelek az ÚRnak, mert igen felséges,
lovat lovasával a tengerbe vetett.
Erőm és énekem az ÚR,
megszabadított engem.
Ő az én Istenem, őt dicsőítem,
atyám Istene, őt magasztalom.
Az ÚR vitéz harcos, az ÚR: ez a neve.
A fáraó szekereit és hadát tengerbe vetette,
válogatott harcosai a Vörös-tengerbe fúltak.
Mélység borította be őket,
kőként merültek az örvénybe.
Jobbod, URam, erőtől dicső,
jobbod, URam, ellenséget zúz szét.
Nagy fenséggel söpröd el támadóidat.
Ha elszabadul haragod,
megemészti őket, mint a tarlót.
Haragod szelétől tornyosult a víz,
gátként megálltak a futó habok.
Megmerevedett a mélység a tenger szívében.
Üldözöm, elérem! – mondta az ellenség.
Zsákmányt osztok, bosszúm töltöm rajtuk.
Kirántom kardomat, kezem kiirtja őket.
Ráfújtál szeleddel, a tenger elborította őket.
Elmerültek, mint ólom a hatalmas vízben.
Ki olyan az istenek között, mint te vagy, URam?
Ki olyan felséges, mint te vagy szentségedben?
Dicső tetteiben félelmetes, csodákat cselekvő.
Kinyújtottad jobbodat, föld nyelte el őket.
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
